Független lesz mind a 15 jelenlegi és ex-LMP-s
Nem tudtak megegyezni az LMP jelenlegi és volt politikusai, ezért megszűnik a parlamenti frakció, és mindegyik képviselő függetlenként folytatja. A szakadár Párbeszéd-pártiak közleménye szerint az általuk kínált megoldás egyben tarthatta volna a képviselőcsoportot, de a javaslatukat Schiffer András és az LMP delegációja még csak megtárgyalni sem akarta. A távozók szerint ők abba is belementek volna, hogy az LMP-re hagyják a párt erőforrásait és a frakcióvezetői posztot, de ez is merev elutasításra talált. „Hosszú tárgyalások után úgy érezzük, kimerültek a lehetőségeink – ezért tudomásul véve Schiffer Andrásék hajthatatlanságát, a PM-es képviselők a jövőben független képviselőként fognak dolgozni az igazságosságot és fenntarthatóságot megjelenítő zöld politika ügyéért” – fogalmazott közleményében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért egyik alapítója, az LMP korábbi frakcióvezetője.
Csiba Katalin, az LMP szóvivője a Népszabadság megkeresésére azt mondta: tudomásul veszik, hogy a nyolc LMP-t elhagyó képviselő kilép a parlamenti csoportból, és „ezzel megszüntetik az LMP frakcióját, miután a demokratikus kongresszusi vitában kétszer is jelentősen kisebbségbe kerültek”. Csiba szerint az elmúlt napok alapján ez várható volt, hiszen a „szakadár képviselők nem tudtak elmozdulni arról a merev álláspontról, hogy mind a nyolcan megőrzik a mandátumukat és egy átnevezett frakcióban valósítják meg az elképzeléseiket”. Az LMP a tárgyalások teljes ideje alatt nyitott és kezdeményező volt az egyeztetések folytatására – tette hozzá a pártszóvivő.
Ami az ügy előzményeit és hátterét illeti: a szétválás akkor vált biztossá, amikor a január végi kongresszuson a platformisták immár második alkalommal maradtak alul a „schifferista” vonalat képviselő szűk többséggel szemben, ezért több parlamenti és az összes fővárosi képviselő, valamint számos helyi párttag is bejelentette, hogy kilépnek az LMP-ből, és új pártot alapítanak. A helyzetet az bonyolította, hogy a tizenöt fős parlamenti frakcióból nyolcan döntöttek a távozás mellett, ez pedig a képviselőcsoport többsége. Lapunk forrásai szerint többen szorgalmazták is Jávor Benedekéknél, hogy éljenek a 8:7-es többség adta erőfölénnyel, és ne kezdjenek – azóta már tudhatóan eredménytelen – tárgyalásokat a maradókkal, helyette egyszerűen váltsák le Schiffer Andrást és nevezzék át a képviselőcsoportot.
Formálisan erre lett volna lehetőségük, de feltételezhető, hogy ebben az esetben viszont a maradók szakították volna a csoportot. A platformisták, (illetve azóta)a Párbeszéd Magyarországért párt képviselői ehelyett azt javasolták, hogy egyfajta frakciószövetségként működjenek tovább, ezzel megőrizve a képviselőcsoportot, s vele együtt a jelentős, több mint évi százmillió forintos támogatást, bizottsági posztokat, illetve a parlamenti megszólalások, kezdeményezések lehetőségét.
A tárgyalásokat több fordulóban tartották, az LMP-t egy hattagú delegáció – élén Schiffer Andrással –, a Párbeszédet pedig egy négyfős csoport képviselte, utóbbit Karácsony Gergely vezette. Az hamar kiderült, hogy az álláspontok meglehetősen messze vannak egymástól: az LMP-sek a képviselői mandátumok visszaadását tartották az egyetlen lehetséges megoldásnak, amelyet viszont a Párbeszéd-pártiak egyértelműen elutasítottak.
A Népszabadság információi szerint Schifferék ezt követően annyit engedtek saját pozíciójukból, hogy ne mindenki mondjon le parlamenti képviselőségéről, csak annyian, hogy a frakcióhoz szükséges létszám még megmaradjon (ez minimum 12 fő), a többiek pedig, vagyis hárman kiülhetnének függetlennek. „Ez lett volna a 'hoztam is ajándékot, meg nem is' megoldás, de a platformisták egységben vannak, ezért ebből sem lett semmi” – fogalmazott egyik forrásunk.
Azt több, egymástól független forrásunk is megerősítette – de tett erre részbeni utalást Scheiring Gábor is egyik blogbejegyzésében –, hogy az LMP-sek a tárgyalás során konkrét összeg megjelölése nélkül felvetették: ha mindenki visszaadja a mandátumát, úgy készek financiálisan is segíteni a távozók pártalapítását, hisz „tudják, hogy milyen nehéz egy új politikai erő felépítése a semmiből”. A Párbeszéd-pártiak viszont ebbe sem mentek bele, mondván nem akarnak visszás háttéralkukat kötni.
Lapunk értesülései szerint ezt követően a kilépők próbáltak külön, kétszemélyes találkozókon kompromisszumos megoldásra jutni a maradó frakciótagokkal, de ez sem vezetett érdemi eredményre; sőt, a viszonyokat csak rontotta, hogy egy megállapodás ellenére az LMP szóvivője közleményben szorgalmazta ismét a mandátumok visszaadását, holott átmeneti nyilatkozatstopot hirdettek. Igaz, korábban pedig a Párbeszéd-pártiakat kritizálták Schifferék, amiért még a két oldal egyeztetése előtt a sajtóban közölték, hogy frakciószövetséget javasolnak, méghozzá új névvel.
A személyes konfliktusok nemcsak a reflektorfényben lévő szereplők között zajlottak, forrásaink szerint már az apparátusban is érezhetőek a hatások. Az LMP sajtófőnökét már a januári, vízválasztó kongresszus előtt – bizalomvesztésre hivatkozva – menesztették, a Párbeszéd kiválása óta pedig a korábbi platformtámogató háttéremberek közül is többektől megváltak már. Sőt, forrásaink beszámolója szerint arra is volt példa, hogy a pártközpontban gyors zárcserét hajtottak végre, hogy a távozásra kényszerített adminisztratív dolgozók már ne juthassanak be az irodákba, a számítógépeiket pedig szakemberekkel nézették át. Ez utóbbiakat az LMP hivatalos forrásai nem erősítették meg, azt azonban elismerték, hogy a bizalmi viszonyt feltételező pozíciókból többen is távoztak, ami szerintük természetes velejárója egy ilyen átalakulásnak. Azt azonban cáfolták, hogy csak azért küldtek volna el egyeseket, mert Jávorékkal szimpatizáltak.
A válás kapcsán egyfajta számháború is megkezdődött a felek között arról, hogy hány fontos szereplő maradt és ment el. Sipos Péter, a XII. kerületi önkormányzat LMP-s, illetve most már Párbeszéd Magyarországért párti képviselője a blogjában például arról számolt be, hogy a tizenhat tagú kezdőcsapatból mára egyedül Schiffer András maradt a párt tagja, de az első 118 csatlakozóból is mindössze négyen maradtak csak az LMP-ben. Az kétségtelen tény, hogy a távozók között van az LMP parlamenti frakciójának többsége, az LMP fővárosi frakciójának egésze, szinte a teljes budapesti választmány, az önkormányzati képviselők négytizede és a háttérben dolgozó szakértők – így például az LMP alapprogramját egykor megírók – többsége is. Csiba Katalin, az LMP szóvivője ezzel kapcsolatban lapunknak igyekezett leszögezni, hogy valójában az első tizenhat LMP-sből négy ma is tagja az ökopártnak, három pedig be sem lépett. A hivatkozott első 118 belépőből pedig szerinte 15-20 továbbra is az LMP tagjai között politizál, a többi egy jelentős része pedig lemorzsolódott, és nem feltétlenül lett automatikusan Párbeszéd-párti.