Felavatták a Bibó István parkot Budapesten
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP)II. kerületi polgármester ünnepi beszédében azt mondta: "Több mint három évtizede annak, hogy a történelem utolsó úriembere nincs közöttünk. Felnőtt azóta egy nemzedék, megbukott a gulyáskommunizmus, de a mai napig Budapesten egyetlen köztér vagy utca sem viselte Bibó István nevét."
A polgármester megmagyarázhatatlannak nevezte ezt, jelezve, hogy a kérdést nem lehetett tovább halogatni. Három dolgot emelt ki, amelyek szavai szerint külön-külön is elegendőek ahhoz, hogy "fejet hajtsunk kerületünk díszpolgára előtt": Bibó István tudományos tevékenységét, rendíthetetlen elvhűségét és mélyen humánus személyiségét.
Az ünnepségen Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester azt mondta: a közterület elnevezésével sokéves adósságát törleszti Budapest. Kitért arra, hogy a rendszerváltó pártok egykor Bibó István utódjának vallották magukat, "szinte kampányszerűen". Mint fogalmazott, "hagyatékát az egyes politikai erők egymással versengve próbálták kisajátítani, szavait sokszor aktuális érdekeiknek megfelelően magyarázták." A főpolgármester szavai szerint egy valamiben mindenki egyetért: Bibó István "egyszerre volt korszakos jelentőségű társadalomtudós, nemzetközi szinten is elismert állambölcselő és jogtudós, valamint államminiszterként 1956 egyik halhatatlan hőse". Bibó István szerepvállalása az egyén társadalomért vállalt felelősségének gyönyörű példája - tette hozzá. Úgy fogalmazott: "Makacsul hitt abban, hogy az erkölcsi rendnek jelen kell lenni a társadalomban, e hitét nem csupán művei, tettei is alátámasztották."
A park avatásán részt vett Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, Stumpf István alkotmánybíró, Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes, valamint Bibó István gyermekei, Tegzes Lászlóné és ifjabb Bibó István.
Az LMP az MTI-hez eljuttatott közleményében sérelmezte, hogy nem hívták meg a párt képviselőit az avatóünnepségre, holott - mint írták - az LMP kezdeményezte, hogy közterület viselje Bibó István nevét Budapesten.