Felavatták Göncz Árpád emléktábláját

emléktábla Göncz Árpád Budapest

Felavatták Göncz Árpád író, műfordító, volt köztársasági elnök emléktábláját hétfőn a főváros III. kerületében, annak a háznak a falán, amelyben élt és alkotott 1947 és 1990 között.

Bús Balázs (Fidesz-KDNP), a III. kerület polgármestere úgy fogalmazott, olyan emberre emlékeznek, akit noha komoly kihívások elé állított az élet, mindig képes volt emberségét megtartani. A kerület vezetője azt kívánta: legyen az emléktábla a volt köztársasági elnök emberközeliségének mementója.

Rainer M. János történész, az '56-os intézet vezetője beszédében felidézte: Göncz Árpádot 59 éve ezen a helyen tartóztatták le; a "népköztársaság államrendje elleni szervezkedés kezdeményezésével és vezetésével" vádolták, amelynek büntetése halál vagy életfogytiglan börtön volt.

Hozzátette, az akkor 34 éves agrármérnök Göncz Árpád addigra annyi mindent élt át, ami még azokban a zűrzavaros időkben, ritkaságszámba ment Magyarországon is: "szerzett jogi diplomát, volt hivatalnok, fegyveres antináci ellenálló, hegesztő, Teleki Pál munkaközösségi tag, a Kisgazdapárt parlamenti titkára, a párt vezetőjének, Kovács Bélának jobbkeze, a Katpol (Katonapolitikai Osztály), az ÁVO (Államvédelmi Osztály) foglya, segédmunkás, sáncolási csoportvezető (...), levelező agrár-egyetemista és Petőfi köri szónok".

Emlékeztetett rá, hogy Göncz Árpád egy interjúban azt mondta: 1956. október 23-át civilként töltötte. Ez három napig tartott - tette hozzá Rainer M. János -, majd következett a többi között megint a Kisgazdapárt, a Parasztszövetség, az egykori politikai mentor, Kovács Béla felhozatala Budapestre és Nagy Imre kéziratainak Nyugatra csempészése.

A történész a volt köztársasági elnök egy másik interjúját felidézve arról is beszélt: Göncz Árpád azt mondta, "ha lesz öt perc Magyarországon, amikor szükség lesz olyan emberre, aki népivel és kommunistával egyaránt szót tud érteni, és akinek tiszta a lapja, ha kellek, én ott leszek, ha nem kellek, akkor nem".

Lett ilyen öt perc - mondta Rainer M. - 1989-ben, csak előtte volt még "hat év börtön, fordítás szakmányban, fordítás élvezetből, írás, ellenzékiség", amíg Göncz Árpád a harmadik Magyar Köztársaság első elnöke lett.

A 1956-os forradalom 1989-ben újjászületett, mondta Rainer M. János, hozzátéve: a forradalmat Göncz Árpád "újkori történelmünk legnagyobb tisztító viharának" nevezte. Úgy fogalmazott: huszonöt év elteltével "az a magyar köztársaság, amelyről első elnöke beszélt, nincs többé", "1956 nem vált tisztító viharrá".

Göncz Árpád testesítette meg leginkább azt, ami a magyar demokrácia lehetett volna 1989 után. Mégsem az lett, de ez nem rajta múlt - mondta. Hangsúlyozta, Göncz Árpád megtette, amit lehetett "1956-ban, a 80-as években, 1989-ben és utána is".

Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a néhai államfő életének legfontosabb eseményei kötődnek a Bécsi úti házhoz: ott kezdték közös életüket feleségével, ott születtek gyermekeik, ott tartóztatták le 1957. május 23-án, a szabadulása után ott kezdett új életet, lett fordító, tanár, Nagy Imre újratemetésének szónoka és oda ment haza, amikor megválasztották köztársasági elnöknek.

A megemlékezésen mintegy százan vettek részt, köztük Varga Mihály (Fidesz-KDNP) és Kiss László (MSZP), a kerület országgyűlési képviselői.

Göncz Árpád tavaly ősszel, életének 94. évében hunyt el.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.