Fel lehetne lépni a családon belüli erőszak ellen, ha akarnák
Az emberi jogi megközelítésű dokumentum az érintettek jogait figyelembe véve próbálja szabályozni a családon belüli erőszak jelenségét, többek közt speciális intézmények létrehozásával és szakemberek képzésével. Emellett kötelezi az államot olyan speciális szolgáltatások nyújtására is, amelyek a nők elleni erőszak megelőzését és felszámolását szolgálják. Ennek része többek között, hogy az adott országok hatósági dolgozói megfelelő képzést kapjanak a témában, és az intézményrendszerek is átalakuljanak. A különböző átalakításokat és a feladatok végrehajtását nemzetközi szakértői csoport ellenőrzi majd. Az Európa Tanács 47 tagállamából eddig 37 ország írta alá az egyezményt, közülük 15-en már ratifikálták is.
A NANE számos programot szervez annak érdekében, hogy felhívja a döntéshozók és a közvélemény figyelmét az egyezmény törvénybe iktatásának fontosságára. Ilyen a december 10-ig tartó 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen elnevezésű rendezvénysorozat is, amelynek keretében a téma nemzetközi és magyar szakértői a napokban egy konferencia keretében számoltak be tapasztalataikról – emelte ki az elnök. A fórumon Joanna Goodey az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (European Union Agency for Fundamental Rights) képviseletében az ügynökség által végzett, a nők elleni erőszak különböző formáit vizsgáló reprezentatív felmérésre hivatkozva a képzések, a társadalom érzékenyítésének fontosságát és a támogató csoportok, valamint az érdekvédő szervezetek elengedhetetlen munkájáról beszélt.
A NANE Egyesület vezetője elmondta, áldozatokat segítő projektjeik pedig arra világítottak rá, hogy az áldozatokkal foglalkozó szakembereknek kulcsszerepük van a bántalmazók és az áldozatok felismerésében, valamint abban, hogy hatékonyan lépjenek fel az erőszakkal szemben. Tóth Györgyi hangsúlyozta, a témával foglalkozó hatékony és szakszerű médiakommunikáció szerepe is elengedhetetlen, amelynek legfontosabb eleme az áldozatok biztonságának, méltóságának és érdekeinek védelme.