Farkasok és keselyűk a Hortobágyon

Az őshonos magyar háziállatok mellett már farkasokkal és keselyűkkel is találkozhatnak a látogatók a Hortobágyon.

Szilágyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója azt mondta az MTI-nek, hogy az utóbbiak is őshonosnak tekinthetők a pusztán, ugyanis a korábban ott vadon élő állatokat éppen az emberi civilizáció szorította ki a térségből.

A HNP most 472 millió forintos beruházással - 89 százalékos európai uniós és 11 százalékos hazai társfinanszírozással - létrehozta a Hortobágyi Vadasparkot, ahol "pusztaszafari" keretében az ember megjelenése előtt, illetve a nemzeti parkban ma is vadon élő állatfajokat mutatnak be.

Az érdeklődök a vadasparkban farkasok és keselyűk mellett Przewalski lovat, Heck marhát, sasokat és sakálokat is láthatnak - közölte Szilágyi Gábor.

A keselyűk bemutatásával a környezettudatosságot is szeretnék növelni, ugyanis ez a faj egyértelműen az emberi hatások miatt pusztult ki a területről és szinte valamennyi európai élethelyéről. A szakember szerint ebben nagy szerepe volt a fajról kialakított negatív képnek, téves információknak, tudatlanságnak - emiatt irtották, ahol tudták.

Elmondta azt is, hogy a hatékony védelmi erőfeszítéseknek köszönhetően Spanyolországban ma már ismét van jelentős keselyűállomány - onnan származik a Hortobágyra szállított 12 példány is.

Szilágyi Gábor tájékoztatása szerint a HNP malomházi területének egyedülálló adottságai tették lehetővé a szafarival kombinált turisztikai vadaspark kialakítását, amely Magyarországon unikális vonzerőt jelent.

A fejlesztés során a haszonállatokat bemutató Hortobágyi Állatparktól induló 3,8 kilométer hosszú szilárd burkolatú turisztikai feltáró utat építettek a vadasparkhoz, hogy biztosítsák az időjárástól független megközelíthetőségét.

Az út részét képezi a Hortobágy folyón átívelő híd, a járműveknek gépkocsitárolót, a vadállatoknak kifutót, a madaraknak röpdéket építettek - sorolta a beruházás részleteit Szilágyi Gábor.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.