Fakutyázók, pálinka-felismerők, rianások
– Kürtőskalácsot vegyenek! Itt a friss kürtőskalács! – kiabál egy fiatal lány a Velencei-tó közepén. A lábán korcsolya, kezében egy kék műanyag láda, benne tizenöt-húsz kürtőskalács.
– Veszik? – érdeklődöm az üzletről.
– Hajaj, alig győzök fordulni! – mondja lány. – Pedig 590 forintba kerül. De az embereknek jól esik a forró kalács a hideg jégen.
Félóra korcsolyázás után már minden jól esik, ami forró. Hétvégenként három kijelölt korcsolyapálya működik a Velencei-tavon, errefelé a forró tea meg a forralt bor a legkelendőbb áru. Bár az elmúlt hétvégén kevesebben voltak, mint egy héttel korábban, így is több ezren csúszkáltak a tavon. Megteltek a parkolók, sok helyen több autó állt, mint egy meleg júniusi napon. A tartós hideg, ha hétköznap nem is, de szombat-vasárnap életet hoz a tópartra, ami jég híján hónapokig kong az ürességtől.
A helyiek szerint egyébként az elmúlt napokban azért volt kisebb az érdeklődés, mert az ónos eső és a melegebb időjárás miatt sokat romlott a jég állapota, a tükörsima felület sok helyen kásássá vált. A korcsolyázás szerelmeseit persze ez sem zavarta. A legnagyobb tömeg az agárdi popstrandon volt, Velencére is sokan látogattak ki, míg a gárdonyi Ice Beach-en – azaz a Jég Parton – ezúttal kevesebben fordultak meg.
– Hát persze, mert ott fizetni kell a parkolásért, napi 670 forintot – mondja egy fiatal nő az agárdi jégpályán. – Itt meg minden ingyenes.
– Ez igaz, csakhogy mi számos programot kínálunk a vendégeknek, ráadásul vigyázunk a korcsolyázók holmijára – mondja Bálint György, az Ice Beach üzemeltetője. – A másik két helyen előfordulnak cipőlopások, itt viszont mindenki nyugodt szívvel mehet a jégre, senkinek nem fog eltűnni a partról a cucca.
A programok számát tekintve valóban a Jég Part vitte el a pálmát, ahol a családi jégfesztiválon fakutyázásban, ügyességi korcsolyázásban, jégkorongban is összemérhették az erejüket a vállalkozó szelleműek. A legnehezebbnek a fakutyázás tűnt – még a sportembereknek is.
– Elég lesz a félóra! – mondja az első három méter megtétele után Hajdu Attila, az egykori válogatott labdarúgó kapus, aki a családjával látogatott ki a tóra. – Pedig azt hittem, hogy kevés lesz harminc percre bérelni a fakutyát.
Amíg a családok a jégen szóra-koztak, addig a parton Bálint György "igazoltatott": a pálinkafelismerő versenyre jelentkezők közül próbálta meg kiszűrni a 18 éven felülieket. Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde tulajdonos-főzőmestere négyféle pálinkát hozott a jégfesztiválra, a nyertes egy egész üveggel vihetett haza a minőségi italból.
Miért éppen a korcsolyázást választották hétvégi programnak? – kérdeztük Takács lajostól, aki öttagú családjával Budapestről érkezett.
– Mindenkinek van korcsolyája a családban, Pestről félóra alatt ideértünk kocsival, hoztunk magunkkal a gyerekeknek fejenként két szendvicset, meg egy nagy termosz forró teát – válaszolja Takács Lajos.
De nem mindenkinek maradnak kellemes élményei a velencei-tavi kiruccanásról. Volt, aki alatt beszakadt a jég. Csak a szerencsének köszönhető, hogy ezen a hétvégén csupán egyetlen embert kellett kimenteni a jeges vízből, mivel a korcsolyázók közül nagyon sokan túlmentek a kijelölt pályák határain, és a tiltott helyeken csúszkáltak. Pedig a tavon – az enyhébb idő hatására – egyre több a rianás, a nádasok környékén pedig elvékonyodott a jég.
Megkérdeztünk néhány korcsolyázót arról, miért mentek be a tiltott részekre. A legtöbben azt válaszolták: csak a tömegtől távol, a szabad jégfelületen érzik magukat jól – ott ahol a lehető legnagyobb sebességgel suhanhatnak.
– Én csak ezért mentem be – vesz le a válláról egy nádköteget diadalmasan egy fiatalember. – Ugye, milyen gyönyörű? Ennyi kockázatot megért, nem?!
A választ nem várva elindult a kocsijához, kezében a tiltott helyen szedett náddal.