A kongresszuson - amelynek az első fele sajtónyilvános lesz - a pártelnökön kívül a három alelnök, Bauer Tamás, Debreczeni József és Niedermüller Péter mutatja be a DK honlapján is elolvasható programtervezetet a budapesti SYMA csarnokban.

A párttagok szerdáig nyújthattak be módosító javaslatokat, a dokumentumot pedig választókerületi vitákban, illetve regionális és szakmai konferenciákon véleményezhették. A beérkező indítványokat az elnökség bírálja el, a kongresszus az egységes szövegről dönt majd.

Az elsőként "a köztársaság újjáépítését" célul kitűző tervezet úgy foglal állást, hogy a 2010 előtti alkotmányos rend helyreállításában a Fidesznek nem lehet szerepe, mert felelős annak lerombolásáért, egy új alkotmány megalkotása viszont a kormányváltás után csak az akkori ellenzékkel, akár a Fidesszel közösen lehetséges, és azt népszavazásnak kell megerősítenie.

A DK megszüntetné azon közjogi tisztségviselők megbízatását, akiket a 2010-es kormányváltás előtt még nem létező tisztségre neveztek ki, és azokét is, akiket új szabályok alapján választottak meg. Egyúttal visszahelyezné állásukba azokat, akiket mandátumuk lejárta előtt mozdított el az Orbán-kormány valamely közjogi pozícióból.

A programjavaslat lehetővé tenné az 1989 előtti ügynökakták szabályozott nyilvánosságra hozását, szorgalmazza a vatikáni megállapodás felülvizsgálatát, akár felmondását, és az egyházi státus visszaadását azoknak a vallási közösségeknek, amelyek az új egyházi törvénnyel elvesztették azt.

A gazdaságpolitikai fejezet szerint szakítani kell az államosítási politikával, helyette a DK versenybarát, az inflációt leszorító politikát tart szükségesnek. Az új kormánynak célul kell kitűznie a mielőbbi csatlakozást az euróövezethez - olvasható a programban, amely menetrendet sürget a különadók kivezetésére és a bankadó csökkentésére is.

A Demokratikus Koalíció a személyi jövedelemadó és a társasági adó alapkulcsát 16 és 20 százalék között határozná meg, ezt egészítené ki egy adómentes jövedelemrész vagy az adójóváírás újbóli bevezetése, valamint egy második, az alapkulcs másfél-kétszeresére rúgó szja-kulcs az átlagkereset kétszeresét meghaladó jövedelemnél.

A DK az áfa csökkentését később, a gazdasági növekedés beindulása után tűzné napirendre. A gyermekvállalást minden családot elérő juttatásokkal - például családi pótlékkal - támogatnák, a gyermekek után járó adókedvezményt viszont megszüntetnék.

A programjavaslat egységes, a központi költségvetésbe befolyó ingatlanadót tart szükségesnek a nagyobb értékű ingatlanokra, a kisebbek után pedig helyi adó beszedését szorgalmazza. A nagyobb örökségekre visszahoznák az örökösödési illetéket.

Az oktatási fejezet óvodaépítési programot, a pedagógusbérek fokozatos emelését és a kötelező hit- és erkölcstanoktatás megszüntetését ígéri, és visszaállítaná a korábbi Nemzeti alaptantervet, valamint a 18 éves korig tartó tankötelezettséget.

A felsőoktatásban semmissé nyilvánítaná a hallgatói szerződéseket, igazságos és esélyteremtő tandíj- és ösztöndíjrendszert vezetne be a DK. Az ingyenes első év után - a tandíjmentességre jogosultak szűk körének kivételével - mindenkinek hozzá kellene járulnia felsőfokú tanulmányai költségéhez, a hátrányos helyzetű diákokat azonban állami ösztöndíjrendszerrel segítenék.

A Gyurcsány-párt lehetővé tenné, hogy aki szeretné, helyreállítsa magán-nyugdíjpénztári tagságát, és visszaállítaná a rokkant- és a korkedvezményes nyugdíjakat. Elengedhetetlennek tartják, hogy az egészségügyi ellátást igénybe vevők valamilyen formában hozzájáruljanak a költségekhez, a gyógyszerárakat viszont csökkentenék.

A DK-kongresszus dönthet az alapszabály módosításáról is. Ha elfogadják a változtatást, a jövőben nem a pártvezetés, hanem a választókerületi elnökség dönthet a tagfelvételi kérelmekről. 

Gyurcsány Ferenc 2011. október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alapít. A szocialista frakcióból kilencen tartottak vele. A pártnak ma nagyjából hétezer tagja van.

A DK egy évvel ezelőtti első kongresszusán Gyurcsány Ferenc azzal vádolta Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy antidemokratikus nacionalizmust teremtett, szembefordult az ország érdekével, felrúgta az alkotmányos rendet, és csak a világlátásában osztozókat, a keresztény-nemzeti középosztályt képviseli, ezért mennie kell. Hangsúlyozta azonban, hogy a demokratikus ellenzéknek nem elég ebben egyetértenie, abban is meg kell egyezni, hogy 2014-től milyen kormányzati politika következzen. A tavaly januári kongresszus elfogadott egy, a demokratikus ellenzéki szervezetek együttműködését szorgalmazó politikai nyilatkozatot is.