Ezt is megértük: Orbánt és Lázárt is kiosztotta Hoffmann Rózsa

„Nagyon rossz"; „visszalépés"; „embertelen"; „törvény- és családellenes" – nem az ellenzéket becsmérelte így a volt oktatási államtitkár. 

Két legyet egy csapásra: a miniszterelnöknek és a miniszterelnökség vezetőjének is beszólt Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetben. Az egykor vakon kormányhű, mostanában viszont (hogy-hogy nem: az Orbán–Simicska-affér kezdete óta) egyre kritikusabb hangot megütő lap interjút jelentetett meg a KDNP-s politikussal, aki több témában éles kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány intézkedéseivel szemben. Odáig merészkedett például, hogy embertelennek minősítette Lázár János egyik döntését. De haladjunk sorjában:

Hoffmann bemelegítésként új könyvét reklámozza, majd indulnak a komolyabb kérdések (amennyiben ezek közé sorolható a következő: „Az életpályamodellről beszéljünk egy kicsit bővebben! Az új bérrendszer egyik legfőbb erénye, hogy a minimálbérhez kötötték, így kiszámíthatóvá és értékállóvá váltak a fizetések. Államtitkárként ön is számos alkalommal éppen ezt emelte ki az új rendszer legfontosabb elemeként. Mit szól ahhoz, hogy a kormány most megszüntetné az összefüggést, így a jövőben nem emelkednek a minimálbérrel együtt a pedagógusbérek?") Válaszában Hoffmann reményét fejezi ki, hogy a minimálbér és a pedagógusbér nem fog teljesen elválni egymástól, majd emlékeztet, hogy a kormány megígérte: 2017-ig folytatódik a pedagógusfizetések emelése. Még tovább megy a következő válaszában, részben visszalépésnek minősítve a mostani változtatást.

A Magyar Nemzet ezek után újabb labdát dob fel: „Nem aggályos egyébként a pedagóguskarral kapcsolatban az az új törvénymódosítás, amely felhatalmazná a minisztert, hogy ő határozza meg a testület tagságának körét és működését? Hogy lesz így független a szervezet?" Ezt viszont Hoffmann nem csapja le, sőt kiáll amellett, hogy a kar működését törvény rendezi, a kar függetlensége nincs veszélyben. 

Ezen a ponton azt gondoltuk, nem lesz már több izgalom, de aztán kitört a satu-gate.

A szakképzés preferálása került szóba – Orbán hétfői parlamenti megszólalása apropóján –, amire Hoffmann meghökkentő választ adott: „Ha többen választják a szakiskolát, abból logikusan következik, hogy kevesebb lesz a gimnazista. Nem rossz irány a szakképzés preferálása, de nagyon óvatosan kell hozzányúlni. Ezt a »hogyant« még nem látom. Azt nagyon rossznak tartanám, ha központi intézkedéssel radikálisan csökkentenék az érettségiző fiatalok számát. Ugyanis, miközben tény, hogy jól képzett szakmunkásokra szükség van, az is tény, hogy a szakmunkáskép megváltozott. Ma már sokoldalúan képzett, vállalkozói ismeretekkel rendelkező, nyelveket beszélő szakemberek kellenek a gazdaságnak, akiknek az ismeretei és kompetenciái megközelítik akár egy üzemmérnökéit. Az ilyen szakmunkások pedig nem a satupad mellett képződnek ki három év alatt. Ha már az arányokon változtat az oktatási rendszer, én azt tartanám helyesnek, ha az érettségihez kötött szakmák felé terelnénk a diákokat. És bár a Nemzetgazdasági Minisztérium szakemberei olykor megfeledkeznek a szakképzés olyan speciális területeiről, mint a művészeti, egészségügyi vagy idegenforgalmi stb. szakirányok, ki kell emelnem, hogy ezeknél az érettségi alapkövetelmény, ezekre külön szabályokat kell alkotni, és külön figyelmet kell fordítani".

Ezek után lazításként támogatásáról biztosította az üzletek vasárnapi zárva tartásának remek ötletét, de csak azért, hogy a végén ledobhassa az atombombát. Arra a kérdésre, hogy mit gondol a Miniszterelnökségen bevezetett tízórás munkaidőről, Hoffmann Rózsa már nem türtőztette magát:

„Nem tartom jónak, mert kizsigereli az embereket. Ugyanakkor meg kell mondanom, amíg kormányzati szereplő voltam, mi is napi 12-14 órát dolgoztunk. Sokszor a hétvége is áldozatul esett. De nem azért, mert köteleztek rá, hanem mert belső késztetésünk volt, hogy a feladatokat el kell végezni. A munkaidő emelését szabállyal, kötelezően előírni nemcsak szerencsétlen lépés, de törvény- és családellenes is. Azoktól a munkavállalóktól különösen embertelen ilyesmit elvárni, akik kisgyereket nevelnek. Másfelől a szellemi tevékenységek soha nem értek, és nem is érnek véget a hivatalos munkaidő végeztével: az ügyek iránt elkötelezett ember sokszor folytatja otthon, akár éjszaka is, amibe belefogott, mert nem nyugszik, amíg meg nem oldja a problémákat".

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.