Kállai Ernő kisebbségi biztos arról is beszélt, hogy mindemellett csaknem félezer hazai és külföldi rendezvényre kaptak meghívót, ebből körülbelül százon tudtak részt venni. Megnőtt a nemzetközi érdeklődés is a kisebbségi ombudsmani hivatal munkája iránt, amit az is jelez, hogy több külföldi nagykövetet és delegációt is fogadtak.

Munkatársaival tavaly három megyelátogatáson voltak, és több más vidéki helyszínre is eljutottak - ismertette a kisebbségi ombudsman, hangsúlyozva, hogy nem protokolleseményekre mentek, hanem az ott élő kisebbségek problémáit igyekeztek megismerni. A sorozat terveik szerint februárban Baranyában folytatódik.

Kijelentette, hogy a kisebbségi közösségek tagjai és vezetői körében egyre nagyobb az intézmény iránti bizalom. Szavai szerint elismertségüket jelzi az is, hogy munkájukat fontosnak és nemzetpolitikai szempontból elengedhetetlennek ítélték a jogalkotók, amikor az új alkotmány koncepcióját megfogalmazták. Több javaslatukat is beemelték az alaptörvény tervezetébe.Kállai Ernő elmondta: javaslatot tettek az etnikai adatok kezelésének újragondolására, hogy a jövőben valóban csak az adott kisebbséghez tartozók lehessenek a kisebbségi önkormányzatok tagjai, és ki tudják szűrni az „álkisebbségeket".

A 2009-ről áthúzódó kulturális vizsgálatuk során feltárt hiányosságok és problémák orvoslására 35 jogalkotási javaslatot és 78 ajánlást fogalmaztak meg - ismertette az ombudsman. Közölte, hogy eközben nem került le a napirendről egy, a magyarországi kisebbségi közösségek kultúrájának megőrzését szolgáló, átfogó intézmény létrehozásának a terve.

A biztos előrelépésnek nevezte, hogy a parlament az alkotmány módosításával ismét megteremtette a kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény megalkotásának jogi kereteit.

Azt is elmondta, hogy tavaly elindították a kisebbségi közoktatás átfogó vizsgálatsorozatát, ezt a munkát 2010-ben az óvodai nevelés helyzetével kezdték el. Az elmúlt évben nagy számban jelentkeztek a szociális válsághelyzethez kapcsolódó ügyek, és megjelentek az árvízkárokkal kapcsolatos panaszok is - hívta fel a figyelmet az ombudsman, aki jelentős problémának nevezte a roma származású emberek kirekesztettségét is a munkaerőpiacról.

Kállai Ernő külön kitért arra, hogy a január 1-jén hatályba lépett jogalkotási törvényben - alkotmányellenesség miatt - általános jelleggel véleményezési joggá alakították át a nem miniszterek számára biztosított egyetértési jogot. Az ombudsman szerint emiatt az országos kisebbségi önkormányzatok is egyetértési helyett csak véleményezési jogot gyakorolhatnak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló jogszabályok megalkotásakor, ezért alkotmányértelmezést kérnek az Alkotmánybíróságtól.

A sajtótájékoztató végén Kállai Ernő bemutatta A jövevényektől az államalkotó tényezőig című kötetet. Ezzel olyan átfogó, elfogultságtól mentes, a kisebbségekkel foglalkozó alapkönyvet próbáltak létrehozni amilyen eddig nem létezett Magyarországon - jelentette ki. Hozzátette: felajánlották a Külügyminisztériumnak, hogy az EU-elnökségre tekintettel a könyvet fordítsák le angolra, és a kötet segítségével tájékoztassák az európai közvéleményt a magyarországi kisebbségek helyzetéről.