A választási eljárási törvény hétfői elfogadásával nagyjából kialakult a Fidesz által elképzelt választási rendszer, de kevesebb mint másfél évvel a következő választás előtt sem ismerjük a kampányfinanszírozás szabályait – hívja fel a Valasztasirendszer.hu-n megjelent gyorselemzésben a figyelmet László Róbert, a Polical Capital választási szakértője.

Az alaptörvény többszöri módosítása vagy a jelöltállítás tavaly elfogadott szabályait az elmúlt hetekben többször is felülíró javaslatok sora pedig arra enged következtetni, hogy a kormánypárt a korábban saját maga által alkotott szabályok gyökeres megváltoztatásától sem riad vissza. Nem zárható ki tehát – véli László Róbert –, hogy az eljárási törvény, de akár a választási rendszer egésze további részleges, esetleg teljes átalakítása is napirendre kerül 2013 folyamán.

A Fidesz kétharmados győzelme óta zajló választásireform-folyamatot „legfőképp a saját vélt politikai érdek érvényesítése, a kabát gombhoz varrása, illetve a szakmai és politikai egyeztetés teljes hiánya jellemezte” – állítja a szakértő. Szerinte egyébként nem volt szükség átfogó reformra, s azt korábban a mostani kormánypártok sem ambicionálták, de a kisebb parlamentre tett ígéret miatt lépéskényszerbe kerültek.

Gyorsan kőbe vésték, hogy a képviselők száma legfeljebb kétszáz lehet, és László Róbert szerint ehhez a gombhoz kényszerültek a kabátot varrni. A cél pedig az volt, hogy az új rendszer a mindenkori relatív győztest a korábbinál is jobban jutalmazza. Ezt azzal érték el, hogy növelték az egyéni választókerületek súlyát, megszüntették a második fordulót, átrajzolták a körzethatárokat, választójogot biztosítottak a határon túli magyaroknak, s az egyéniben nyertes jelöltek után biztosítottak kompenzációt.

A jelöltállítás szabályainak folyamatos változtatása azonban elsőként jelezte, hogy a pártban csak a soron következő feladatra koncentrálnak – véli László Róbert. Az eljárási szabályokkal 2011-ben még alig foglalkoztak, miközben a választási rendszer komplexitása szerinte megkövetelte volna, hogy párhuzamosan alkossák meg az egymásra is ható választójogi és eljárási szabályokat.

A rendszerben való gondolkodás hiánya, az érdemi politikai és szakmai egyeztetés hiánya, később pedig az eljárási törvény rohamtempóban történő toldozása-foldozása rengeteg felesleges energiát vitt el, és sokat ártott a törvény minőségének is – így látja a szakértő. Például az eljárási törvény tervezetének benyújtása után – részben az előzetes regisztráció bevezetésével összefüggésben, amelyről csak szeptemberben született meg a végleges politikai döntés – többször módosították a tavaly elfogadott választójogi törvényben rögzített jelöltállítási szabályokat.

A törvénytervezet kidolgozatlanságát minden korábbinál egyértelműbben jelezte – fogalmaz a szakértő –, hogy a választási eljárási törvény szeptember 18-ai benyújtása után már néhány órával Selmeczi Gabriella bejelentette, módosítani fogják a szöveget. Ráadásul az előzetes regisztráció esetleges alkotmányellenessége is cselekvésre ösztönözte a kormányt: az alaptörvénybe eredetileg tervezett egyetlen mondatnyi utalás helyett a részletszabályokat is oda emelték be.

A kormánypárt – gyakran egymásnak is ellentmondó – módosító indítványokkal igyekezett elérni, hogy a kiszámíthatatlan választókat távol tartsa az urnáktól (előzetes regisztráció), illetve hogy a pártok és a választók közötti kommunikációs csatornákat a lehető legszűkebbre szabja; ezt szolgálta a kampány időtartamának és a felhasználható médiumok körének drasztikus korlátozása.

Az ötletszerűségre jellemző, hogy olyan kivitelezhetetlen elképzelés is átmenetileg bekerült a javaslatba, amely arra kötelezte volna a jegyzőket, hogy a regisztrációs időszakban mind a nyolcmillió magyarországi választópolgárt otthonában tájékoztassák a feliratkozás módjáról.

A kapkodást Lászó Róbert szerint az is mutatja, hogy az eljárási törvény utolsó változatához még a zárószavazás előtti vasárnap délután is érkeztek újabb módosító javaslatok, amelyek nem csak koherenciazavarokat oldottak fel. A kistelepüléseken élők regisztrációját könnyítették meg azzal, hogy nemcsak kétszer egy héten, hanem minden munkanapon lehetővé kell tenni számukra, hogy feliratkozhassanak lakóhelyükön, s az online médiumok számára mégsem tiltanák kampányidőszakban politikai hirdetések közzétételét.

Az utolsó pillanatban érkezett lazítások ellenére sem biztos, hogy az eljárási törvény, azon belül is az előzetes regisztráció intézménye kiállja az alkotmányosság próbáját – figyelmeztet László Róbert. Korábban több kormánypárti képviselő is előzetes normakontrollt ígért, de később meggondolták magukat.

Az államfő, arra hivatkozva, hogy a zárószavazás előtt tartalmilag is módosították a törvényt, visszadobhatja azt a parlamentnek, de a szakértő szerint az sem kizárt, hogy maga küldi el az Alkotmánybíróságnak. Ha ő nem teszi meg, erre csak az ombudsmannak lesz lehetősége, mert alkotmányjogi panaszként másoktól a testület aligha fogadna be az alaptörvény-ellenesség megállapítását kezdeményező indítványt. A jogszabály könnyen nemzetközi fórumok elé is kerülhet, precedens híján azonban jelenleg nehezen megjósolható, hogy mit szólnak például a regisztrációhoz – sorolja a lehetőségeket László Róbert.

A szakértő ugyanakkor jelzi, hogy a részleteiben amerikai, brit, francia, lengyel és olasz példákra hivatkozó, valójában egyik modellt sem konzekvensen alkalmazó új választási rendszer még nem teljes: a kampányfinanszírozás szabályozása továbbra is várat magára. Eddig egyébként ezzel kapcsolatban csak homályos utalások hangzottak el, s az ötletek között szerepel a pártok állami támogatásának teljes megvonása, de az is, hogy a választásokat megelőzően ne a jelölő szervezeteket, hanem magukat a jelölteket támogassák – fejenként akár két-három millió forinttal is.