Évtizedes mélyponton a magyar demokrácia
Még soha nem adott olyan gyenge demokráciapontszámot hazánknak a Freedom House (FH) ebben az évtizedben, mint ezúttal: a washingtoni központú civil szervezet ezúttal 2,29-re értékelte a hazai közállapotokat. A hanyatlás trendje immár hosszú évek óta általános, utoljára a 2003-as értékelés volt pozitívabb az előző évinél. (Az osztályzatokat 1-7-ig adják, az 1-es a legjobb.) Romlott a civil társadalmi és a korrupciós index, az országos és az önkormányzati mutató, míg az igazságszolgáltatás és a média helyzete legalább stagnál. Javulást egy megfigyelt területen sem láttak a nyolc közül.
Mindez illeszkedik ugyanakkor Közép-Kelet-Európa, sőt az egész egykori kommunista térség demokratikus visszaesésének tendenciájába. A FH a vizsgált 29 állam közül 18-ban állapított meg most hanyatlást. Az Európai Unió tíz új, közép-kelet-európai tagja közül például egyedül Lengyelországban következett be előrelépés egy év alatt, Észtország és Románia stagnál, a többi országban pedig romlott a helyzet, még az éllovas, a nagyobb problémáktól általában megkímélt Szlovéniában is. A magyar demokráciát a szlovén, a cseh, a lengyel és a lett is megelőzi, míg a litvánokkal azonos a helyzet.
Az FH kedden közreadott jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezetében, amelyet Kovács Áron Balázs és Molnár Bálint jegyez, a többi közt az áll: a nacionalista radikalizáció egyre inkább rasszista irányba fordult, "és komoly, időnként halálos támadásokra került sor az egyébként is a margóra szorított roma közösséggel szemben". Ugyanakkor: "Noha a politika radikalizálódása komoly aggodalomra ad okot, nem veszélyezteti az ország alkotmányos rendjét, és nem váltott ki az elfojtását célzó, nem demokratikus lépéseket".
A radikalizálódás a FH szerint a civil társadalomra is átterjedt - noha pozitív fejleménynek tartják a Magyar Gárdával szembehelyezkedő kezdeményezéseket -, és a Gárda decemberi (elsőfokú) betiltása ezt valószínűleg nem állítja meg. A szintén lerontott korrupciós index nyomán az amerikai szervezet tanulmányírói úgy vélik: a politikai akarat hiánya nehezíti például a párt-, és kampányfinanszírozás rendbetételét, a közbeszerzések körül pedig folytatódnak a botrányok.