A TASZ hétfői közleményében azt írta: egyháziak és világiak, tudósok és emberi jogi aktivisták, kül- és belföldről egyaránt arra kérik a magyar Országgyűlést, hogy ne fogadja el a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot.

Közlésük szerint 19 aláírója van annak a nyilatkozatnak, amelyben amerikai és európai civil szervezetek, köztük a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság fordultak a parlamenthez.

Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy "a törvényjavaslat privilegizál néhány nagy és diszkriminál számos kisebb egyházat". Míg az előbbiek a törvény erejénél fogva megőriznék kivételes jogi státuszukat, addig az utóbbiak, jellemzően kis és új egyházak, az eddiginél jóval szigorúbb feltételek mellett kényszerülnének magukat újból regisztrálni.

"A törvény hatályba lépése esetén jelenleg törvényesen működő egyházak sokasága fogja elveszíteni megszerzett, jóhiszeműen gyakorolt jogait, és esik majd a kormányzat által kiválasztott egyházaknál jóval alacsonyabb jogi kategóriába" - áll a közleményben.

A nyilatkozat szerint "a magyar egyházügyi törvényjavaslat nyilvánvalóan ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának precedensértékű, 2008-as ítéletével". Ebben a bíróság kimondta, hogy a vallási szervezetek jogi státuszának hierarchizálása ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. és 14. cikkével, valamint a "valódi vallási sokszínűség" eszméjével.

"Márpedig semmiképpen sem szerencsés az, ha a magyar parlament olyan törvényt fogad el, ami miatt Magyarországot, tekintettel nemzetközi kötelezettségeire, alapos okkal fogják felelősségre vonni" - teszik hozzá.

A lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot négy KDNP-s képviselő, Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az indítvány mellékletében az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezeteket sorol fel, a jelenleg használt történelmi egyház kifejezés pedig nem szerepel a dokumentumban.

A törvényjavaslat szerint azok a közösségek lehetnek egyházak, amelyeknek legalább ezer tagja van, és legalább 20 éve működnek. Az ezeknek a kritériumoknak nem megfelelő egyházak a későbbiekben vallási egyesületként működhetnek tovább, és rájuk a civil törvény lesz érvényes.