Az EB tervezett reformjaiban felmerülő gazdasági és politikai érvek évtizedeket visszalépve, ismét szembeállítják a természeti erőforrások védelmét a gazdasági fejlődéssel - írják. A rövid távú gazdasági szempontok szűklátókörűsége, az ésszerűtlen gazdasági növekedés kényszere drámaian megnöveli az esélyét annak, hogy elveszítjük az európai természetvédelem alapjait, eddigi eredményeit - figyelmeztetnek a szervezetek.

A közlemény szerint az EB online társadalmi konzultációt indított az állampolgári vélemények összegyűjtésére, amire alapozva újragondolják a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelveket. A www.magyartermeszet.hu oldalon egy kattintással részt lehet venni a konzultációban, felszólítva az európai vezetőket, hogy ne gyengítsék a természeti örökség megőrzését garantáló jogszabályokat - olvasható a közleményben.

Az irányelvek eredeti formájukban az eddigi legátfogóbb és legnagyobb méretű természetvédelmi hálózat, a Natura 2000 alapját szolgáltatták. Ezek az irányelvek nem csupán az uniós természetvédelem alappillérei, de egyben Magyarország természeti értékeinek megőrzését is szolgálják - írják. Úgy vélik, az egy évtizede még példaértékű magyarországi természetvédelem közelmúltban tapasztalt lejtmenetét éppen az uniós természetvédelmi szabályozás képes fékezni, aminek "megreformálása" ezt az ellensúlyt is kiiktatná, így hazánkban a negatív hatás többszörösen érzékelhető lenne.

A közlemény idézi Halmos Gergőt, a MME vezetőjét, aki kiemelte: számos adat igazolja, hogy a természetvédelmi irányelvek jól működnek, ha megfelelően alkalmazzák őket, valamint bizonyított tény az is, hogy ezek a jogszabályok nem állnak a fejlődés útjában.

Megélhetésünk a természeti javakon alapszik, ha ezek megfelelő védelmét nem biztosítjuk, akkor saját jövőnket herdáljuk el - tette hozzá Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója a közleményben.

Farkas István, a MTVSZ ügyvezető elnöke közölte: arra kérnek mindenkit, nyilvánítson véleményt az Európai Bizottság felé.