A BKV támogatása nem tilos, hanem kötelező
A BKV működtetése nem csupán a fővárosi önkormányzat egyik legfontosabb kötelező feladata, hanem az államé is, hiszen a fővárosi közlekedési cég az agglomeráció számos települését látja el különféle HÉV-, illetve buszjáratok révén. Ez pedig már állami feladat, így állami finanszírozási feladat – tájékoztatta lapunkat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). S egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy az EU városi tömegközlekedés finanszírozására, működésére alkotott rendelete egy módon teszi csak lehetővé a közösségi közlekedés finanszírozását: a közszolgáltatási szerződésben előre meghatározott, kiszámítható módon.
A tömegközlekedés finanszírozásának a jegy- és bérletbevételekből befolyt bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket fedeznie kell, tehát a 2004 és 2009 közötti gyakorlattal szakítani kell, és a BKV vagy más szolgáltató nem kényszeríthető működési hitelfelvételre, ahogy eseti döntésekkel sem lehet finanszírozni a céget. A legkésőbb májusban újrakötendő BKV-szerződésben így rögzíteni kell a költségek megosztását a szolgáltató és a megrendelők között. Az idézett uniós jogszabály szerint a főváros és az állam által megrendelt szolgáltatások jegyár-, reklám- és egyéb bevételekkel nem fedezett, de indokolt költségét meg kell fizetni a cégnek.
A jogszabály egyébként kötelezően alkalmazandó minden tagállamban, így Magyarországon is a 2012. május elsején hatályba lépő új BKV-szerződés megkötésekor.
A BKK egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogi háttér egyetlen elemében sem azonos a légitársaságokéval, így a Malév támogatásának uniós elmarasztaló döntése egyetlen részelemében sem releváns a BKV finanszírozása szempontjából.
Rogán Antal, a Parlament és a fővárosi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke ma reggel azt nyilatkozta a TV2-ben, hogy a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy mint az történt a közelmúltban a Malévval. Az állam hajlandó megadni a normatívát és a fogyasztói árkiegészítést, de ez aligha lesz elég. A fővárosnak többet kellene költeni legfontosabb kötelező feladatára – a közösségi közlekedés működtetésére – egy-két milliárdnál. A fideszes politikus úgy vélte: lenne még mit spórolni a fővárosnál. Példaként a BKK kiadásait említette.
A BKK szerint ez értelmezhetetlen ötlet, mivel a BKV a BKK alá tartozó szervezet, így a BKK költségeinek csökkentése a közlekedési cég forrásait is szűkítené. De a fővárosi kátyúk termelése se lehet cél, márpedig a BKK költségvetésének másik jelentős tétele az útkezelő, amely a fővárosi utak karbantartását végzi.
A BKK megszüntetése egyébként is botorság lenne, hiszen a vonatkozó uniós jogszabály értelmében a tömegközlekedési szolgáltatók felett egy megrendelői szakmai szervezetnek kell működnie, mely ellenőrzi a szolgáltató költségeit, képviseli az utasok érdekeit a szolgáltatóval szemben és szervezi a város tömegközlekedését. A BKK – több más feladata mellett – éppen azért jött létre, hogy legyen érdemi minőségi és megrendelői kontroll a tömegközlekedési szolgáltatók felett – emlékeztet a szervezet. Ha a BKK-t megszüntetik, akkor nagyon gyorsan életre kellene hívni egy másik, hasonló feladatkörű céget.
Az uniós szabályok megsértése esetén a legfőbb kockázat nem a támogatások visszafizetési kötelezettsége, hanem az uniós fejlesztési támogatásokra való jogosultság megszűnése, mely a 4-es metró és a villamosprojektek kapcsán szintén igen jelentős és minden logika szerint elkerülendő.
A sajtóüzengetéseknél azonban több kellene. A BKK megerősítette: a BKV legfeljebb márciusig húzhatja ki. Ezt követően sem a szolgáltatás fenntartása, sem a bérek kifizetése nem garantálható.
