Esküt tettek a médiaközalapítvány kurátorai
A kinevezésről szóló okmányt a médiatanács jelöltjeként Balogh László, a kuratórium elnöke és Ilosvai Gábor, míg a Fidesz delegáltjaként Bencze Izabella, László Miklós és Varga Szilvia, a Jobbik küldöttjeként Silhavy Máté, az LMP delegáltjaként Németh Vladimir, az MSZP részéről Kránitz László írta alá. Jakab István parlamenti alelnök köszöntő beszédében a tagoknak sikeres munkát kívánva azt mondta: hiszi, hogy a testület minden tagja a legnagyobb odaadással fogja végezni feladatát.
Az eseményen Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, valamint Mesterházy Attila, az MSZP elnöke gratulált a kinevezett tagoknak és az elnöknek.
Az Országgyűlés október 11-én választotta meg a nyolctagú testület hat tagját. További egy tagot, illetve az elnököt a médiatanács jelölte. A közalapítvány kuratóriuma a törvény szerint már a hat tag megválasztása után megkezdhette működését, de a megalapításról szóló, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály csak kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. A testület elnökének és tagjainak megbízatása az eskütétel után válik hivatalossá.
A tagok megbízatása kilenc évre szól. Az elnököt az államtitkári illetmény 65 százalékának, a tagokat annak 40 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt.
A kuratórium a Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve. A törvény alapján az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból hozta létre a Közszolgálati Közalapítványt.
A kuratórium gazdálkodik a közalapítvány vagyonával és jogkörébe tartozik a Magyar Televízió (MTV), a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságok vonatkozásában a közgyűlés jogainak gyakorlása. Hatáskörébe tartozik a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak kinevezése is, illetve munkaviszonyuk megszüntetése; a testület gyakorolja a vezérigazgatók felett a munkáltatói jogkört.
A rendelkezés szerint a médiatanács elnöke tesz javaslatot közszolgálati részvénytársaságonként 2-2 vezérigazgató-jelöltre a médiatanácsnak, amely elfogadja a jelölteket és javasolja a közalapítvány kuratóriumának, hogy válasszon ki egyet-egyet közülük. Ha a médiatanács nem fogadja el az elnöke által javasolt jelöltek valamelyikét, akkor az elnök új jelöltre tesz javaslatot. A médiatanács csak akkor tehet javaslatot a kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta.
Az első szavazási körben a kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - kétharmados többséggel kell döntenie a vezérigazgató kinevezéséről. Ha 30 napon belül nem tud választani a kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni; az új jelölés során közszolgálati részvénytársaságonként két új jelöltre kell javaslatot tenni. Az új jelölést követő szavazás során a kuratórium az összes tagjának - beleértve az elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány elnöke korábban az MTI-nek elmondta, szándéka, hogy a médiatanács jelölése után haladéktalanul döntsön a testület a vezérigazgatókról.
Az MTI információi szerint a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma még pénteken megtartja első ülését, amelynek napirendjén a szervezeti működési szabályzat és a közmédiumok vezérigazgatói megválasztására vonatkozó szabályzat elfogadása szerepel.