Érvénytelennek tekintik Semjén dolgozatát az ELTE professzorai
– Lépnünk kellett az egyetem becsülete érdekében – így indokolta lapunknak az egyik aláíró annak a közleménynek a megjelentetését, amelyben az ELTE társadalomtudományi karának 12 egyetemi tanára kinyilvánítja: amíg az érintettek nem tisztázzák, hogyan lehet jelentős szövegazonosság Semjén Zsolt szakdolgozata és Molnár Attila Károly később publikált szövegei között, addig a Semjén-mű érvényességét nem fogadják el.
"A Semjén Zsolt szakdolgozata és Molnár Attila Károly megjelent cikkei között megállapított jelentős szövegazonosság azt jelzi, hogy súlyos tudományetikai vétség történt. Bárki is követte el ezt a vétséget – a szakdolgozó, a konzulens, vagy mindketten együtt –, az ügy sérti az oktatás és a tudományos kutatás erkölcsi alapjait. Az ilyen vétség nem évül el, és erkölcsi megítélése nem igényel külön szabályozást. Az az általánosságban megfogalmazott vád, amely szerint a Társadalomtudományi Kar oktatóinak útmutatása alapján jött létre a szövegazonosság, besározza a sok ezer tisztességes munkával elkészített szakdolgozatot és a Kar becsületét" – fogalmaz a Ferge Zsuzsa, Fokasz Nikosz, Gyáni Gábor, Halmai Gábor, Huszár Tibor, Orosz Éva, Örkény Antal, Pete Péter, Rudas Tamás, Sík Endre, Somlai Péter és Székelyi Mária által aláírt nyilatkozat. A szöveg szerint az ELTE TÁTK professzorai mélyen elítélik az ilyen magatartást. "Meggyőződésünk, hogy az ügy nem tekinthető mindaddig lezártnak, amíg a két szereplő nem tisztázza nyilvánosan a felelősség kérdését. Ameddig ez nem történik meg, a professzorok szakmai szempontból a szakdolgozatot nem tekintik érvényes munkának" – zárul a közlemény.
Információink szerint az aláírók között a kar szinte valamennyi tanszéke képviselteti magát. Úgy tudjuk, az egyetemi tanárok közös fellépését Rudas Tamás és Örkény Antal kezdeményezte, az akciót pedig elektronikus levelezés útján szervezték. Így vált lehetővé, hogy olyan nagy tekintélyű professzorok is részt vegyenek benne, akik jelenleg külföldön dolgoznak. Érdekesség, hogy a nyilatkozatot Fokasz Nikosz, a szociológiai tanszék vezetője is szignálta – ő nem sokkal a Semjén-ügy kipattanása után úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy "nincs Semjén-ügy, csak médiaügy van" – igaz, ez még azelőtt volt, hogy a Molnár Attila Károly szövegeinek átvételére vonatkozó információk a Hvg.hu-n megjelentek volna.
– Az eset mélyen érinti a professzori közösséget, tisztázás nélkül foltot ejt a társadalomtudományi kar becsületén – hangsúlyozta lapunk kérdésére Pete Péter, az ELTE TÁTK közgazdaságtudományi tanszékének vezetője. Szerinte az egyetemi tanárok kezdeményezése független a kar vezetésének lépéseitől: a professzorok tudomásul vették, hogy a karnak nincsenek további jogi eszközei – abban ugyanakkor nem biztos, hogy maga az egyetem is eszköztelen-e abban az esetben, ha kétséget kizáró módon bebizonyosodik, hogy Semjén a szabályok megkerülésével szerzett diplomát.
A KDNP-s Rubovszky György az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy Semjén Zsolt nem plagizálhatott konzulensétől, Molnár Attila Károlytól, mivel szakdolgozata egy évvel korábban jelent meg, mint Molnáré, valószínűbb, hogy "látomása volt". Rubovszky úgy véli: a szerzői jog szerint annak van előnye, aki először a nyilvánosság elé lépett, nem annak, aki a művet kitalálta. Ezzel a Pázmányon polgári jogot oktató Jobbágyi Gábor után ő a második jogvégzett jobboldali értelmiségi, aki hibásan értelmezi a vonatkozó jogszabályt. A szerzői jogi törvény ugyanis e tekintetben teljesen egyértelműen fogalmaz: a szerzői jog az egyéni jellegű, eredeti, kreatív alkotási folyamat eredményeképp megalkotott mű fizikai létrehozásával (és nem annak nyilvánosságra hozatalával vagy bejelentésével) jön létre. Amíg tehát Molnár Attila Károly a magáénak vallja a kérdéses 14-15 oldalnyi szöveget (ahogyan ezt már megtette), Semjén pedig nem vitatja Molnár szerzőségét (erre még nem került sor), nincs ok kétségbe vonni, hogy Semjén jogosulatlanul használta fel Molnár művét.
