Erre kell figyelni a lakásbiztosításoknál
Ennek oka egyszerűen az, hogy számos tételt nem tartalmaztak a régebbi szerződések, a kontraktus megújítására, aktualizálására – például az időközben megépített garázs bejelentésére – pedig nem gondoltak az emberek – magyarázza a szakértő.
Németh Péter példaként említi a nyitott ablakon keresztül bezúdult esőben tönkrement drága laptopot, a villámcsapás okozta áramszünet miatt leolvadt hűtő tartalmát, a vízzel elöntött garázst, a jég verte kerti bútorokat vagy akár az újonnan beépített tetőtérben, melléképületekben keletkezett károkat, amelyekre a biztosító esetleg be sem fogadja a kárigényt. Legalábbis azoktól az ügyfelektől biztosan nem, akik nem terjesztették ki a biztosítás fedezetét az időközben történt fejlesztésekre, frissen vásárolt ingóságokra.
Ezeken most nagyot lehet bukni. És ez igaz minden tételre, amely nem szerepel a szerződésben – hangsúlyozza Németh, leszögezve: ez egyáltalán nem a biztosítók hibája. A társaságok ugyanis bizonyos értékkövetést maguk is végrehajtanak, ami azt jelenti, hogy például a húsz évvel ezelőtti tévéket az átlagos mai forgalmi értéken árazzák be a kártérítéshez, de más értékgyarapodást nem kalkulálhatnak be maguktól, azokat utólag be kell vetetni a szerződésekbe, ha azt akarjuk, hogy a káresemény után fizessen a biztosító.
A szerződések megújítása az esetek többségében nem jelent nagyobb díjemelést, csupán a korábbinál jóval szélesebb körű szolgáltatást. Az értékkövetésnek ilyenkor, a vihar utáni zárszámadáskor van felbecsülhetetlen fontossága és értéke – állítja a tapasztalatok alapján az alkusz.
Tavaly a viharkárokra összesen csaknem egymilliárd forintot fizettek ki a biztosítók, s a meteorológiai előrejelzést figyelve idén is erre a nagyságrendre lehet számítani. De a külföldi híradások komoly árvizekről, elzárt kis falvakról, földcsuszamlásokról és emberáldozatokról szólnak, így ha ezek a viharok is elérik hazánkat, komolyabb problémával is szembenézhetünk – vélik a CLB-nél.
