Mint írta, az alapvető jogok biztosáról szóló javaslat "a nagy közbizalomnak örvendő ombudsmani rendszert verné szét", mert "a nagy tekintélyű intézmény felségterületét és cselekvési lehetőségeit egyaránt megnyirbálják, és megnehezítik a jogaikat védő állampolgárok dolgát is".

Személyes adataink védelmét az adatvédelmi biztos helyett a miniszterelnök embere által vezetett hatóságra bízzák - tette hozzá.

Véleménye szerint a legújabb "nemzeti szociális konzultáció" vagy korábban a Kubatov-lista azt mutatta, hogy "éppen a kormányoldaltól kell leginkább félteni az adatainkat. Mint fogalmaz, "alaposan megtépázzák a biztos helyetteseinek jogkörét, ráadásul csak azok fordulhatnának az intézményhez, akiket személyesen ért vagy fenyeget jogsérelem".

Ez a "jövő nemzedék" érdekei kapcsán nyílván abszurd követelmény, pedig ma ez az egyik fő ombudsmani feladat. De a kisebbségi jogsérelmek is gyakran csoportosak, a melegeket gyalázók, a zsidózók, a cigányozók sem mindig névvel-címmel jelölik meg támadásuk irányát - vélekedett Lendvai Ildikó.

Az információs önrendelkezésről, azaz az adatvédelemről szóló törvényjavaslat vitája kapcsán a szocialista képviselő megjegyezte: "személyes adataink védelmének erősítése helyett az államot védik attól, hogy megismerjük a rá vonatkozó közérdekű adatokat, a politikai és gazdasági hatalmak viszont szabadabban férhetnek hozzá a rólunk szóló információkhoz". Mindez alkalmat ad a jelenlegi adatvédelmi biztos gyors eltávolítására; ő a "nemzeti konzultáció" adatkezelésének vagy a hódmezővásárhelyi szégyenlistának a kritikájával vívta ki a Fidesz bosszúját - hívta fel a figyelmet.

A képviselő úgy látja, a harmadik támadást az új egyházi törvény tervezete intézte az emberi jogok ellen, mert "több ponton elmossa egyház és állam határait, az állam szája íze szerint osztályozza az egyházakat, kirúghatóvá teszi a tanárokat az önkormányzatoktól egyházi kézbe kerülő iskolákból".