A Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke nem látja annak veszélyét, hogy a szervezet elveszítené önálló arculatát, noha minden összefogás egyfajta arculatgyengüléssel jár. Kónya Péter az MTI-nek adott interjúban azt mondta, az Együtt 2014 választói mozgalom megalakulása nem azt jelenti, hogy a szervezet önállóan nem jelenik meg, hiszen a mozgalom három alapítója közül a Szolidaritásnak van szervezeti tömegbázisa, aktivistáik az utcára kitelepülve gyűjtik a támogató aláírásokat.

Az október 23-án elindult Együtt 2014 alapítói közül a Milla egyesület az internetes szervezésben, míg a Haza és Haladás Egyesület a szakmai programok előkészítésében, kidolgozásában vállal oroszlánrészt - mondta Kónya Péter. Ebben az együttműködésben a Szolidaritás elsősorban a munkavállalókat, a hátrányos helyzetűeket, a rokkantakat, a rendvédelmi dolgozókat, a nyugdíjasokat, a fiatalokat, a társadalom kiszolgáltatottjait akarja képviselni - tette hozzá.

A szervezet vezetője legkiemelkedőbb eseményüknek a budapesti Operaház előtt január 2-án tartott demonstrációt nevezte, hozzáfűzve, fő szervezőként egyértelműen a Szolidaritásnak volt köszönhető, hogy létrejött a széles körű ellenzéki összefogás. Azt ugyanakkor sajnálatosnak mondta, hogy ezután - a felfokozott várakozások ellenére - hónapokig nem történt semmilyen közös akció, ami a közeledést mutatta volna. A március 10-ei tüntetésen a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői tiltakoztak, és a Szolidaritás a Milla március 15-ei rendezvényén is jelen volt, mozgósította támogatóit.

Idén nyáron kezdődtek azok az előkészítő háttértárgyalások, amelyek elvezettek az Együtt 2014 októberi megalakulásáig - mondta Kónya Péter. A választói mozgalom megjelenése azt mutatta: a pártoknak változtatniuk kell eddigi hozzáállásukon, és úgy tűnik, hogy változtatnak is - jegyezte meg. Szerint ehhez hozzájárul az is, hogy katasztrofális a kormányzás és közelednek a választások. Szinte biztos, hogy a Szolidaritás által kezdeményezett demokratikus ellenzéki kerekasztal jövőre létre fog jönni - mondta Kónya Péter.

2013-ban meg kell szólítani az állampolgárokat, különösen a ma még passzív választókat, mozgósítani kell a regisztrációra és a választási részvételre, hiteles és valós választási programot kell megalkotni, amely alkalmas lesz kormányprogramnak is - sorolta feladataikat. Egy kormányváltás után széles körű társadalmi összefogásra van szükség, amelyben minden normálisan gondolkodó demokratának össze kell fognia, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali nézeteket vall - fűzte hozzá.

Kónya Péter szerint január elején kezdődhetnek a technikai egyeztetések a szocialistákkal, várhatóan január közepétől pedig az érdemi tárgyalások is elindulhatnak. Első körben az elvi, etikai alapokban kell megegyezniük, aztán a jogállamiság kereteiről kezdődhetnek tárgyalások. Később azokkal a politikai erőkkel, köztük az LMP-vel is egyeztetni akarnak, amelyekkel ugyan nem terveznek közös választási indulást, ám egyetértenek abban, hogy a jogállamiság kereteit helyre kell állítani.

Ezután kell eldönteni, melyek azok az erők, amelyekkel valamilyen konstrukcióban gondolkodnak, közös indulásban vagy jelöltállításban, illetve egy esetleges közös kormányzásban - ismertette elképzeléseiket. a Szolidaritás elnöke. 2014-ben valamilyen módon megmérettetik magukat a választásokon, de ennek formáiról még korai beszélni - jelentette ki.

Mivel a kormányzat folyamatosan szűkíti a választási kampány lehetőségét, nincs más lehetőség, mint "erősen" megjelenni az utcán, és megszólítani az embereket. Folytatják az országjárást is, amelyet Bajnai Gordonnal, a Haza és Haladás Egyesület elnökével együtt október 23. után elkezdtek - mondta Kónya Péter.