Erős kezdés után érvénytelenség felé hajlik a részvétel

Magasabb volt a részvételi arány a kvótareferendumon ma reggel hét órakor, mint a 2008-as úgynevezett szociális népszavazás idején, amely a rendszerváltozás után az egyetlen volt, amely a mai játékszabályok szerint – a választók több mint felének érvényes szavazatot kell leadnia – is eredményes lenne.
A különbség nem számottevő: akkor a szavazók 1,13 százaléka, most pedig 1,16 százaléka voksolt. A 2014-es parlamenti választáson különben 1,64, a legutóbbi EP-választáson viszont csak 0,96 százalékos volt a részvételi arány reggel.

Délelőtt kilenckor már kissé más a helyzet, mert a mostani 7,25 százalékos megjelenési arány alacsonyabb, mint 2008-ban, amikor ugyanebben az időpontban 7,66 százalékos volt a részvétel. Ebből egyelőre sok következtetést nem lehet azonban levonni.

Ami biztos: a kettős állampolgárságról szóló referendumon 2004-ben délelőtt kilencig az összes szavazatnak csupán alig több mint tíz százaléka érkezett be. Ugyanez az arány a 2014-es EP-választáson már 18 százalék volt. Három választás – a 2014-es országgyűlési, a 2008-as, illetve a 2003-as, az EU-tagságról szóló népszavazás – adatai viszont azt mutatják, hogy kilencig általában leadják a voksok 15-16 százalékát.

Ha ebből a számból indulunk ki, a kvótareferendum érvénytelen lehet, mert a részvétel csupán 45 százalék körül alakul. Egy órakor viszont már okosabbak leszünk, mert a korábbi adatok azt mutatják, hogy a választáson ténylegesen résztvevők fele – 50-56 százaléka – addig szavazni szokott. Ha akkor nincs meg legalább a 27-28 százalék, nagyjából borítékolható, hogy a kvótareferendum érvénytelen lesz. Amúgy további bizonytalansági tényező: hányan adnak le tudatosan érvénytelen szavazatot, amit a részvétel tekintetében nem lehet figyelembe venni.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.