Erős kezdés után érvénytelenség felé hajlik a részvétel
Délelőtt kilenckor már kissé más a helyzet, mert a mostani 7,25 százalékos megjelenési arány alacsonyabb, mint 2008-ban, amikor ugyanebben az időpontban 7,66 százalékos volt a részvétel. Ebből egyelőre sok következtetést nem lehet azonban levonni.
Ami biztos: a kettős állampolgárságról szóló referendumon 2004-ben délelőtt kilencig az összes szavazatnak csupán alig több mint tíz százaléka érkezett be. Ugyanez az arány a 2014-es EP-választáson már 18 százalék volt. Három választás – a 2014-es országgyűlési, a 2008-as, illetve a 2003-as, az EU-tagságról szóló népszavazás – adatai viszont azt mutatják, hogy kilencig általában leadják a voksok 15-16 százalékát.
Ha ebből a számból indulunk ki, a kvótareferendum érvénytelen lehet, mert a részvétel csupán 45 százalék körül alakul. Egy órakor viszont már okosabbak leszünk, mert a korábbi adatok azt mutatják, hogy a választáson ténylegesen résztvevők fele – 50-56 százaléka – addig szavazni szokott. Ha akkor nincs meg legalább a 27-28 százalék, nagyjából borítékolható, hogy a kvótareferendum érvénytelen lesz. Amúgy további bizonytalansági tényező: hányan adnak le tudatosan érvénytelen szavazatot, amit a részvétel tekintetében nem lehet figyelembe venni.
- A Fidesz túltolta a bringát, hatalmas kudarc lett a népszavazás
- Orbán Viktor sajtótájékoztatóján nem lehetnek újságírók
- A savköpő menyéttől Dömdödömig - variációk érvénytelen szavazatokra
- Kisvasúttá változott a szavazólap
- Könnyű megingatni a nemmel szavazókat
- Csak azért szavaztak, hogy hagyják reménykedni a szegény Fideszt
- „Vannak ennél fontosabb dolgok is” - az ország legnagyobb szavazókörében jártunk
- Rettegés és riogatás a közmédiában
A kvótanépszavazással kapcsolatos további cikkeinket dossziénkban érhetik el: >>>