Egytonnás Gábriel arkangyalt emelne a kormány a Szabadság téren. A lehunyt szemű, széttárt karjaival áldásosztást, keresztrefeszítést és megadást jelképező isten embere felett 4,5 méteres kiterjesztett szárnyú birodalmi sas lebeg. Csaknem hétméteres timpanon jelképezné a birodalmi sas fészkét. Köröttük 13 súlyos – némelyik kéttonnás – süttői mészkőoszlop és oszloptöredékek sora állna a „klasszikus humánum” megtestesítéseként. Az emlékművel hazánk 1944. március 19-i német megszállására emlékeztetné a népet a kabinet.

A kormány 2013 utolsó napján döntött a szoborállításról és egyúttal nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a beruházást, kiemelve a normál hatósági engedélyezési körből. Az emlékmű Szabadság téri elhelyezéséhez azonban a Belváros-Lipótváros Önkormányzatának hozzá kell járulnia. A kerület tulajdonosi bizottsága természetesen készséggel megtette ezt, az ellenzéki képviselői azonban hevesen tiltakoznak ellene. A képviselőtestület szerdai ülésén dönt a szobor elhelyezéséről.

A terv korántsem tekinthető kósza ötletnek. Már elkészültek az emlékmű részletes tervei, sőt a kivitelezőt is kiválasztotta már a kormány. Párkányi Raab Péter szobrász tervét a Budapest Galéria által felkért bíráló bizottság értékelte. Benedek György és Melocco Miklós szobrászművészek a zsűri tagjaként elismeréssel adóztak a kompozíció világos, erőteljes és közérthető szimbolikájának, amelyben az országot ért tragédiát megjelenítette: az égből birodalmi sas csap le a hazánkat megjelenítő szárnyaszegett angyalra. (A műleírásban ez olvasható:"...a jelképek életre kelt szárnyasa,(...) hamar elér hozzánk és bekebelezi Magyarországot, hogy megbékjózza, gúzsba kösse lakosait." Így pontos j-vel. Még szerencse, hogy nem ez lesz a felirat.) 

– A teljes kompozíciót áthatja a drámai feszültség. A tömegmészárlással megérkező német hadsereg, a nyilaskeresztes fiókáival megölte az országot, rabszolgányi magyart hagyott volna meg ideiglenesen. Az emlékmű ezt jeleníti meg egyedülálló, példátlan művészi erővel – írta Benedek György és Melocco Miklós szakvéleményében. A kormányt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Fürjes Balázs kormánybiztos és Tóth Ivett főosztályvezető képviselte. A zsűri abban is egyetértett, hogy az alkotás felállítására a Szabadság tér kiválóan alkalmas helyszín.

A bronz, kő és krómacél anyagokból létrehozott kompozíciót a mélygarázs lejárata előtti támfal előtt helyzenék el. A „minden áldozat emlékére” emelendő szoborcsoportot március 19-én avatnák fel. A költségek nem ismertek.

náci megszállás