„Hajlamosak vagyunk újra és újra a csüggedésre. Könnyen azt gondoljuk, az emberi gonoszság és tudatlanság új és új bajokat zúdít a világra, ugyanazok az elkeserítő események ismétlődnek. De nem értelmetlen körforgás az emberiség élete" - jelentette ki a bíboros.

Erdő azt mondta, ahogyan elhengeríttetett a kő Krisztus sírboltjának ajtajából, úgy szabadulunk meg mi is a halál és a pusztulás hatalmából. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek nincsenek mindörökre bezárva az anyag korlátai közé, testük pusztulása nem zárja le „elmozdíthatatlan sziklaként" személyes életük történetét.

A bazilikát megtöltő híveket a bíboros arra szólította fel: „Éljük derűsen és kirobbanó erővel, szeretettel és nagy távlatokba tekintve egész életünket. Ajándékozzuk tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét."

Erdő kitért arra: Jézus Krisztus a saját halálát áldozatnak tekintette. „Az ő pászkája is átmenet a halálból az életbe, az emberi élet korlátai és nyomorúságai közül az örök boldogságba. Minket is örök életre és boldogságra hív. Megváltó áldozatának erejéből a bűn rabságából Isten fiainak szabadságára vezet bennünket" - mondta a bíboros.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.

Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.

Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.