Vasárnap reggel hatkor rendben kinyitott a több mint tízezer szavazókör, és nagyjából nyolcmillió választásra jogosultat várnak, akik nyolc párt EP-listájára adhatják le a voksukat. A délelőtt 11 órás adatok szerint a részvételi arány 11 és fél százalékos volt, tehát körülbelül kilencszázezren éltek a választójogukkal.

M. Schmidt János / Népszabadság

A Nemzeti Választási Iroda szerint eddig négy rendkívüli eseményt jeleztek. Egy szavazó Pécsett a választóhelyiséget elhagyva, egy pedig Békéscsabán oda belépve esett el, s mindkét esethez mentőt hívtak. Püspökladányban a szavazatszámláló bizottság egyik pártdelegált tagja lett rosszul, és a mentők kiérkezéséig ott a szavazást felfüggesztették. A Fejér megyei Beloiannisz településen egy választó tévedésből a személyi okmányait is az urnába dobta; őt arról tájékoztatták, hogy az iratait csak a szavazás lezárulták követően – tehát az urna felnyitása után – kaphatja majd vissza.

Magyarországon a 2004-es uniós csatlakozás után nem egészen másfél hónappal tartották az első EP-választást, és akkor a részvételi arány valamivel meghaladta a 38 százalékot. Az érdeklődés ahhoz képest sem volt túl magas, hogy az egy évvel korábban tartott népszavazáson még 42 százaléknyian tartották fontosnak, hogy az európai integrációhoz való csatlakozás kérdésében véleményt nyilvánítsanak.

A 2009-es uniós parlamenti választáson a részvételi arány még alacsonyabb volt, és a választásra jogosultak alig több mint 36 százaléka adta le a voksát. Az érdektelenség nehezen magyarázható, hiszen akkor a kisebbségi Bajnai-kormány regnált, amely ellen az ellenzék igen heves kampányt folytatott, de az őszödi beszéd kiszivárogtatása után egyébként is folyamatosan hiszterizált hangulatban igyekezett tartani az országot.

Most viszont ilyesmiről szó sincs, ráadásul az április 6-i parlamenti választási eredményekből kiindulva a vasárnapi szavazásnak már nincs különösebb tétje. Az eredményeket most elsősorban a Jobbik és a baloldali összefogás külön induló szereplői várhatják nagy érdeklődéssel, mert eldőlhet: a szélsőjobb lehet-e Magyarországon a második legnagyobb politikai erő, s az is, hogy a DK, meg az Együtt-PM mire megy magában, illetve szerez-e EP-képviselői mandátumot az LMP.

Hogy ez mennyire foglalkoztatja a széles közvéleményt, egyelőre nem derül ki, hiszen a délelőtti utolsó részvételi adatból nehéz lenne következtetéseket levonni. Az aktivitást azonban a korábbi eredmények alapján valamennyire lehet becsülni.

A legutóbbi EP-választáson délelőtt 11 óráig a választók 13,77 százaléka szavazott, míg 2005-ben 13,75 százalékos volt a részvételi arány. Ennek ellenére az első uniós választáson mintegy két százalékkal többen vettek részt, mint legutóbb. Délután tehát 2005-ben többen voksoltak, mint öt évvel később.

A parlamenti választáson 2010-ben délelőtt 24,8, míg 2006-ban 27,2-os részvételi arányt mértek. Ott azonban a különbség mindvégig megmaradt, mert 2010-ben nagyjából három százaléknyival voksoltak kevesebben, s 67,8 helyett csak 64,3 százalékos lett a részvételi arány. Az idén április 6-án a választásra jogosultak 23,3 százaléka adta le a voksát még délelőtt, és ez a három százalék körüli mínusz később sem változott, mert a végleges adatok szerint az emberek 61,7 százaléka élt a választójogával.

Ha a parlamenti választásokon tapasztalható tendenciákból indulunk ki, vasárnap újabb negatív csúcs dőlhet meg: a részvételi arány nem éri majd el a 35 százalékot sem.