Enyhítést kért Zuschlag János ügyvédje
Kovács M. Gábor, Zuschlag János kirendelt védője perbeszédében a 30 oldalas fellebbezés fő téziseit mondta el. Horányi Miklós fellebbviteli főügyész tegnapi vádbeszédére visszautalva a védő elmondta: nemcsak a bírói mérlegelés tárgyába eső kérdéseket vitatja, hanem az első fokú ítélet jogi értékelő tevékenységét is. Ezek közül kiemelte a bűnszervezetben való elkövetést, az üzletszerű elkövetést, illetve a büntetéskiszabás módját.
Zuschlag ügyvédje szerint a bűnszervezetben való elkövetés ellen szól, hogy a pályázati pénzek megszerzésére szakosodott civil szervezetek elnökei nem tudtak egymás tevékenységéről, nem álltak kapcsolatban egymással, és nem tudtak arról, hogy Zuschlag János hogyan lobbizott a pénzek megszerzése érdekében. Az első fokú bírósági ítélet szerint az elnököknek tudniuk kellett arról, hogy a pályázattal elnyert pénzt nem szabályosan használják föl, sőt, a szervezetek jószerivel nem is működnek, a védő szerintnem álltak közvetlen kapcsolatban egymással. Nem határoztak meg olyan célt, hogy bűncselekményeket követnek el, és nem volt szereposztás közöttük. Zuschlag külső kapcsolatrendszeréről (az Ifjúsági és Sportminisztériumban való lobbizásáról - a szerk.) sem gyűlt össze annyi bizonyíték, hogy emiatt lehessen bűnszervezetnek tartani, amit Zuschlag és társai csináltak.
Kovács M. Gábor védőbeszédében hangsúlyozta: a pályáztatás rendszerét, amellyel vissza lehetett élni, nem Zuschlag hozta létre - az már korábban kialakult a minisztériumban. Hosszú évek hibás gyakorlatát nem méltányos néhány fiatalember nyakába varrni. A védő szerint nem lehet a büntetés mértékének kiszabásakor figyelmen kívül hagyni a károkozás relatíve, más esetekhez képest csekély mértékét, és azt, hogy Zuschlag az okozott kár jelentős részét megtérítette. Ezt enyhítő körülményként kellett volna figyelembe venni. A védő a bűnszervezetben való elkövetés törlését, az üzletszerűséget kérte mellőzni, ennek arányában a büntetést csökkenteni.
