Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (Bizottság) 100. ülésszaka keretében vizsgálta, hogy Magyarország eleget tesz-e a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeinek. A Bizottság munkáját a Magyar Helsinki Bizottság is segítette két árnyékjelentés elkészítésével - olvasható a Helsinki Bizottság közleményében.

A Bizottság méltatta néhány nemzetközi egyezmény ratifikálását, valamint a Független Rendészeti Panasztestület felállítását, ugyanakkor számos tekintetben kritizálta Magyarország emberi jogi teljesítményét. A testület 24 ajánlást fogalmazott meg, a legnagyobb hangsúlyt a romákkal szembeni mélyen gyökerező társadalmi előítéletek leküzdésére, illetve a büntető igazságszolgáltatás működési zavarainak kiküszöbölésére helyezve.

Fellépést a gárdisták ellen

A jelentés hosszan foglalkozik a romákat sújtó, széles körben elterjedt diszkrimináció és szegregáció kérdésével, és a közéletben tapasztalható nyíltan rasszista kijelentések és közlések mind gyakoribb előfordulásával. A Bizottság felhívja Magyarországot, hogy lépjen fel határozottan a feloszlatott Magyar Gárda tevékenységét tovább folytató személyekkel szemben, és szüntesse meg azokat az akadályokat, amelyek gátolják a gyűlöletbeszéd elleni jogszabályok hatékony alkalmazását.

Három aggályos csapás

Az Emberi Jogi Bizottság súlyosan aggályosnak találta a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságát, és ezzel összefüggésben a "három csapás törvény" által bevezetett kötelező életfogytig tartó szabadságvesztést. A büntetés-végrehajtási intézetek kapacitásának növelésén túl a Bizottság javasolja a szabadságelvonással nem járó büntetések alkalmazási körének bővítését. A Bizottság aggodalmát fejezte ki a menedékkérők fogvatartása kapcsán, kritizálva hogy olyan, korábban már bezárt rendőrségi fogdákat használnak az idegenrendészeti őrizet végrehajtására, amelyek nem felelnek meg a legalapvetőbb követelményeknek sem. A Bizottság szintén aggodalmát fejezte ki a szomáliai és afgán menedékkérők jogellenes kiutasításáról szóló jelentések miatt.

Házon belül

A rendőri bántalmazásokkal összefüggésben a Bizottság kifogásolta a hatékony nyomozások hiányát, valamint azt, hogy a rendőrségi és büntetés-végrehajtási intézetekben a bántalmazásra hivatkozókat a rendvédelmi szervek állományába tartozó orvosok vizsgálják meg, és nem jött létre egy független orvosszakértői testület az ilyen panaszok kivizsgálására. A Bizottság aggályosnak értékelte azt is, hogy csak akkor lehetséges a rendőrségi kihallgatások videofelvétele, ha az érintett ezért külön fizet a hatóságnak. A Bizottság élesen kritizálta a 2006 őszén Budapesten elkövetett rendőri túlkapások kapcsán indult büntetőeljárások indokolatlan elhúzódását, és azt, hogy a több mint 200 eljárásból mindössze kettőben sikerült az elkövetők felelősségét megállapítani.

Külön felhívta az Emberi Jogi Bizottság a kormány figyelmét, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság függetlenségéhez elengedhetetlen annak a szabálynak a módosítása, amelynek értelmében a hatóság elnöke bármikor indokolás nélkül elmozdítható.