A médiatörvényről tárgyalt Budapesten az ENSZ médiaügyi raportőre. Frank La Rue, a világszervezet emberi jogi főbiztosságának (HCHR) a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős különleges jelentéstevője a parlament, a kormány, valamint civil szervezetek, médiumok képviselőivel találkozott, majd a Nyílt Társadalom Archívumban (OSA) tartott előadást. "A látogatás a magyar kormánnyal zajló párbeszéd és együttműködés része" - idézi La Rue-t a HCHR közleménye.

Vállaltunk valamit...

A speciális jelentéstevő már többször is kifejezte aggályait a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. Budapesti megbeszélésein arról tárgyalt, hogyan biztosítható, hogy a magyar médiaszabályozás "teljes mértékben összhangban legyenek Magyarország emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeivel" - közölte a szervezet.

Vegyék komolyan

La Rue a tárgyalásairól nem árult el részleteket, kedden az igazságügyi minisztériumban tart nyilvános sajtótájékoztatót. Annyit azért elmondott, hogy a találkozót ő kezdeményezte, azaz "meghivatta magát a kormánnyal"; az egyeztetéseken felvetette, hogy az internetet nem lehet azonos módon szabályozni a televíziókkal és rádiókkal - utóbbiak szabályozására ugyanis az ad alapot, hogy állami tulajdonban lévő, korlátozottan rendelkezésre álló frekvenciákat használnak, míg ez az internetre nem áll.

- Nagyon örülök, hogy néhány ország komolyan veszi, hogy meghívjon, remélem, hogy ugyanolyan komolyan veszik az emberi jogok, a vélemény-szabadság terén vállalt kötelezettségeiket is - mondta általánosságban Frank La Rue.

Félúton Korea és Nairobi között

Az ENSZ-biztos látogatásának jelentőségét - az új médiatörvény miatti nemzetközi felháborodás mellett - az adja, hogy a különleges jelentéstevő többnyire nem EU-tagállamokban vizsgálódik, hanem fejlődő országokban - nemrég járt például Kairóban, Algériában, Dél-Koreában, Dél-Afrikában, Budapestről pedig Nairobiba utazik...

Kreatív cenzorok

Frank La Rue - guatemalai újságíró, emberi jogi aktivista - az OSA-ban az internettel, a vélemény-nyilvánítás és a szólás szabadságával kapcsolatos kihívásokról tartott előadást. A technológia hihetetlen sebességű fejlődése, az internettel lehetővé vált interaktív kommunikáció terjedése szavai szerint sok politikai vezetőben félelmeket ébreszt, küönösen a tekintélyelvű rezsimekben, ezért sokféle törekvés tapasztalható a világon az internet cenzúrázására, különösen (büntető)jogi szankciók, illetve technikai megoldások - tartalom-figyelés, szűrés, blokkolás - segítségével.

Néha kitalálnak új bűncselekményeket is, mint Guatemalában a "pénzügyi pánikkeltés" bűncselekményét a bankokkal szembeni kritikák elnyomására, mondván, az veszélyezteti a bankrendszer stabilitását. Holott Frank La Rue szerint éppen fordítva van: kritika az, ami a fejlődést segíti, ha több kritika érte volna a Wall streeetet, akkor most nem lennénk ilyen mély álságban.

Nincs kifogás

"A kritikus véleményeket semmilyen kifogásra hivatkozva nem szabad korlátozni" - figyelmeztetett a világszervezet jelentéstevője. Szintén jellemző a nemzetbiztonság védelmére való hivatkozás, ami persze valós államérdek, de ez is csak a polgárok védelmében alkalmazható, ez se lehet kifogás a vélemények elnyomására (emlékeztetőül: az új magyar médiatörvény alapján az újságírókat kötelezhetik titkos informátorait felfedésére nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből - Ny. M.). Példaként említette Dél-Koreát, ahol abszurd módon az északi szomszédra való bármilyen hivatkozást nemzetbiztonsági kockázatként kezelnek.

Emlékszünk még?

Ha teret engedünk a vélemények korlátozásának, azzal demokratikus rendszert is korlátozzunk, és a tekintélyelvű rezsimek, az ellenőrzött élet felé csúszunk - hangsúlyozta La Rue. - Magyarország emlékezhet a múltjára - tette hozzá -, arra, hogy milyen légkört teremt az emberek gondolkodásmódjának, véleményének kontrollálása. Majd megismételte, hogy mindenféle cenzúrát elítél.

Kedden megmondja

A magyar médiatörvénnyel kapcsolatos véleményét a speciális raportőr kedden sajtótájékoztatón ismerteti. Mint mondta, ragaszkodott hozzá, hogy a sajtótájékoztató teljesen nyilvános legyen, azaz ne csak újságírók vehessenek részt, illetve kérdezhessenek. A sajtótájékoztatót délelőtt 10 órakor tartják a Budapest V. kerületében a Kossuth téren székelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.

(Az eseményről tudósítunk).