A bíróság az internetes szólásszabadság és az online adatvédelem között zajló vitában hozott határozata értelmében az internetes vállalatok bizonyos esetekben kötelezhetőek arra, hogy az online keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes információt eltávolítsák.

A Péterfalvi Attila elnök által vezetett hatóság a döntésre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy az internetes keresőmotorok felelősséget viselnek az általuk folytatott adatkezelésekért, függetlenül attól, hogy nyilvánosan elérhető információkat tesznek szolgáltatásuk keretében hozzáférhetővé.

A NAIH emlékeztetett arra, hogy május 13-án az Európai Unió bírósága egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében fejtette ki álláspontját a keresőmotorok által folytatott adatkezelések ügyében. A spanyol panaszos azt sérelmezte az alapeljárásban, hogy a nevét beütve továbbra is elérhetőek voltak olyan információk a Google keresőjében, amelyek egy tizenhat évvel ezelőtti ingatlan-árverésre utaltak. Ezek az információk két spanyol lapban jelentek meg 1998-ban, és a Google keresője továbbra is találatként jelenítette meg a közleményeket.

Közölték, a bíróság részletes indokolásában arra mutatott rá, hogy személyes adatoknak internetes oldalon való megjelenítése adatkezelésnek minősül az európai adatvédelmi irányelv szerint. A keresőmotor működtetője az, aki a szolgáltatás céljait és módját meghatározza, ebből következően az adatvédelmi terminológia szerint a legfőbb jogi felelősséget viselő adatkezelőnek tekintendő. A keresőmotor a magánélet és a személyes adatok védelme szempontjából különösen is érzékeny szolgáltatást nyújt, hiszen "lehetővé teszi, hogy létrehozzák az érintett többé-kevésbé részletes profilját" – idézte a bíróság ítéletét a NAIH.

A hatóság arra is felhívta a figyelmet: önmagában az a technikai lehetőség, hogy a honlap üzemeltetője bizonyos kódok használatával elzárhat információkat a keresőmotoroktól, nem mentesít az adatok további felhasználásához kötődő felelősség alól.

A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a személyes adatok kezelését mindenképpen az alapvető jogok fényében kell értelmezni. Az európai adatvédelmi irányelv vonatkozó szabályát alapul véve mérlegelni kell a versengő érdekek között: az egyén magánéletének védelme, a keresőmotor üzemeltetőjének üzleti érdeke, valamint az internet felhasználójának tájékozódáshoz fűződő érdekei között.

A bíróság ezen érdekek mérlegelése alapján arra jutott, hogy az egyén jogai "főszabály szerint nemcsak a keresőmotor működtetőjének gazdasági érdekét előzik meg, hanem a nyilvánosság ahhoz fűződő érdekét is, hogy az e személy nevére vonatkozó keresés során meg lehessen találni az említett információt". Az ítélet hozzáteszi azonban, hogy nem ez a helyzet az olyan információk esetében, ahol az egyén közéletben játszott szerepe miatt fűződik érdek az adat megismeréséhez - áll a hatóság közleményében.

Az egyénnek a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogából fakad, hogy "idővel még a pontos, nem hibás adatokat érintő, eredetileg jogszerű adatkezelés is összeegyeztethetetlenné válhat" az európai irányelvvel, "ha ezen adatok a gyűjtésük vagy kezelésük céljára tekintettel már nem szükségesek" - írták. Közölték azt is, hogy a NAIH a mostani bírósági ítéletben megjelenő elvárásokat több korábbi állásfoglalásában, illetve határozatában érvényesítette már, és a jövőben is így fog eljárni.