Emlékmű az emberi méltóságnak
Az ötlet előzményeiről Lomnici Zoltán volt főbíró közölte: tavaly novemberben adott ki egy nyilatkozatot, amelyhez a parlamenti pártok, a történelmi egyházak és csaknem 16 ezer magánszemély csatlakozott. A gondolat egyik eleme, hogy egyrészt az emberi méltóság tiszteletére, másrészt a XX. századi diktatúrák áldozatainak emléke előtti közös főhajtásra hívja fel a magyarságot.
Ezt követően decemberben merült fel a gondolat, hogy egy emléktáblát kéne felállítani azért, hogy ne legyen megosztott az emlékezés a diktatúrák áldozataira, és hogy a magyarság üzenjen Európának abban a tekintetben is, hogy elkötelezett az emberi jogok és az emberi méltóság iránt.
A tanács szerint az emlékmű Magyarországon ugyanolyan jelkép lehetne, mint az amerikai Szabadság-szobor. A tervek szerint egy, másfél év múlva készülne el. A szobrot közadakozásból szeretnék létrehozni.
Szunai Miklós, a tanács ügyvezető igazgatója elmondta: Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában, Olaszországban és Oroszországban is meg fognak alakulni a nemzeti tanácsok, s azt szeretnék, ha létrejönne az Emberi Méltóság Világtanácsa is, amelynek elnöke tehetne javaslatot arra, hogy a magyar mintára Brüsszelben is állítsanak szobrot az emberi méltóságnak.