Három évvel ezelőtt, február 23-án gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát. A 2008-2009-ben elkövetett romák elleni véres akciók más településeken is halálos áldozatokat követeltek: Nagy Tibornét és Nagy Józsefet Nagycsécsen, Kóka Jenőt Tiszalökön, Balogh Máriát Kislétán ölték meg a lesből támadó gyilkosok. Többen súlyos sérüléseket, nehezen feldolgozható lelki traumát szenvedtek el.

Az „Ide tartozunk!” Facebook-csoport felhívást tett közzé, arra kérve romákat és nem romákat, saját településükön jöjjenek össze minél többen a tatárszentgyörgyi évfordulón, gyújtsanak gyertyát, emlékezzenek közösen az áldozatokra. „Emlékeztetnünk kell, hogy a szolidaritás a normális társadalmi magatartás, és ez lehet a gátja a hasonló események megelőzésének, elkerülésének” – olvasható a felhívásban.

Külföldi nagyvárosok mellett az előzetes jelzések szerint mintegy százötven magyarországi településen szerveztek megemlékezést. A budapesti méltóságteljes demonstráción több százan vettek részt a VIII. kerületi Mátyás téren.

A szervezők nevében Setét Jenő felidézte, hogy a tragédiát megelőzően már évek óta folyt a romák elleni uszítás. Tatárszentgyörgyön a rendőrség kezdetben kétségbe vonta, hogy emberölés történt. Amikor kiderült, hogy rasszista sorozatgyilkosok szedik áldozataikat, alig-alig lehetett találkozni az együttérzés gesztusaival. A tragédia nem került be a közös társadalmi emlékezetbe.

Úgy gondoljuk, hogy ez nem normális – hangsúlyozta Setét Jenő. Az a normális, ahogyan nemrégiben Drezda lakói viselkedtek: élőlánccal akadályozták meg, hogy a neonácik bevonuljanak a városba.

Csorba Csaba, a tatárszentgyörgyi áldozatok hozzátartozója a sírással küszködve mondott köszönetet, hogy ilyen sokan eljöttek a megemlékezésre.

A gyászos évforduló alkalmából Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár közleményt adott ki, ebben „teljes elszántsággal” hangsúlyozta, hogy „nem tűrünk el semmilyen gyűlöletből fakadó bűncselekményt Magyarországon”. Minden ember élete egyaránt fontos, a mérce ugyanaz kell, hogy legyen: „Tatárszentgyörgy, Nagycsécs és Olaszliszka áldozatai ugyanannak a gyűlöletnek az áldozatai”. (Megjegyzendő: az összevetés több mint furcsa. A borzalmas olaszliszkai lincselés az egész országot megrázta, de azt nem lehet állítani, hogy rasszista szándékból előre kitervelt, hideg fejjel végrehajtott gyilkosság történt volna.)

Szintén Balog Zoltán sajtótájékoztatón adta hírül, hogy a romák integrációja és a felzárkózási stratégia jegyében mintegy 4,7 milliárd forintos uniós finanszírozású program indul a mélyszegénységben, szegregált lakókörnyezetében élők helyzetének javítására. A telepfelszámolások korábban főként „eldózerolásról” szóltak – közölte az államtitkár. Az így felszámolt szegregátumok helyett általában újak születtek. A mostani program egyéni fejlesztési tervek alapján kínál foglalkoztatási és tanulási lehetőséget, valamint különféle közösségi szolgáltatások révén igyekszik segíteni a telepeken élőknek.

Várhatóan harminc és ötven között mozog majd a támogatott pályázatok száma. Miután a nyertesekkel szerződést kötnek, a megvalósítás szeptembertől kezdődhet.

A Hír TV kérdésére, az egyik olasz csatorna kifogásolt riportja kapcsán az államtitkár kifejtette, hogy egyfajta mérkőzés folyik, amelynek az a tétje, sikerül-e úgy beállítani Magyarországot, mint egy rasszista országot, ahonnan menekülni kell. Balog Zoltán szerint a külföldi média egy része arra vállalkozott, hogy kizárólag csak a konfliktusokat mutassa be, és mindebből levonja azt a következtetést, mintha nálunk diktatúrához közelítő állapotok lennének.