– A gyűlölködés nem zavar, vannak ilyen emberek. Mi büszkék vagyunk a döntésünkre. Ahogy a magyar kormány a földre telepítteti a NATO-szögesdrótot, az embertelen eljárás, és súlyos sérüléseket okozhat a menekülteknek. Akik nem bűnözők, nem így kellene őket kezelni – mondta lapunknak Murat Ekrek, a magyar megrendeléseket elutasító berlini Mutanox GmbH társügyvezetője.

Ahogy a mi katonáink feszítik ki a pengés drótot, az máshol egyáltalán nem szokás Veres Viktor / Népszabadság

A húsz éve alapított német cég Európa vezető NATO-drót-kereskedője. Július végén kaptak megkeresést négy-öt magyar cégtől, ezek az Orbán-kormány megbízásából szerettek volna nagy mennyiségben NATO-drótot vásárolni, hogy azt a szerb határra telepítsék. Ekrek és társa, a szintén török vendégmunkáscsaládból származó, de Berlinben született Talat Deger azonban nemet mondott. Ezzel közel 500 ezer eurós üzlettől estek el, ezt azonban nem bánják. A lelkiismeretük tiszta, persze tudják, hogy NATO-drótot máshonnan is be lehet szerezni, s a sajtóban, a televízióban látták is, hogy ez így történt.

Ekrek szerint a NATO-drótnak van elfogadható használati módja. Kétméteres kerítés fölé, illetve a mögé, a földre második sorban lehet telepíteni – ha erre külön tábla is felhívja a figyelmet.

Az elutasított magyar üzlet története úgy szivárgott ki a sajtóhoz, hogy a Kanal 5 orosz tévécsatorna szeptember elején a Mutanoxnál forgatott ismeretterjesztő anyagot a NATO-drótról.

A hónap közepén Ekrekéknél jelentkezett a Die Welt című berlini konzervatív lap, és rákérdezett a megrendelőkre. Az ügyvezető nem tagadta, volt több megkeresésük Magyarországról, de azokra erkölcsi-humamitárius okokból nemet mondtak. A Die Welt cikke nyomán került reflektorfénybe a Mutanox, amelynek munkatársai magánemberként adakoztak a menekülteket segítő berlini jótékonysági alapnak.