Elie Wiesel első hivatalos magyarországi látogatásán azt mondta: ki kell állni az emberi jogok mellett, mert az utóbbi évtizedekben nem javult számottevően a helyzet ezen a téren. A máramarosszigeti születésű, az auschwitzi és a buchenwaldi haláltábort megjárt író megjegyezte, amióta megkapta a Nobel-békedíjat - majdnem napra pontosan 23 éve Oslóban -, alig változott valamit az emberi jogok megítélése és tiszteletben tartása.

Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Magyarországon "a szélsőséges hangok egyre hangosabbak". Ennek nem lenne szabad megtörténnie, kellene egy határ, amit nem lenne szabad átlépni. Az egész társadalomnak ki kellene kötnie, hogy a rasszista, antiszemita megnyilvánulások nem elfogadhatóak.

Szólt a köztársasági elnöknél, Sólyom Lászlónál csütörtökön tett látogatásáról is, amelynek során kérte, hogy hozzanak törvényt Magyarországon is a holokauszt tagadása ellen. Ha más országokban létezik és alkotmányos, akkor ennek a jogszabálynak Magyarországon is léteznie kell.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnöke Budapesten arról beszélt, hogy a különböző történelmi korszakok, háborúk és politikai rendszerek áldozatai emlékét tiszteletben kell tartani. A volt főbíró, aki az emberi méltóság védelmében felhívást tett közzé, és kezdeményezte a nemzeti emléknap megrendezését, azt hangoztatta: a holokauszt, a málenkij robot, az antifasiszta ellenállás, az 1956-os megtorlás vagy a recski tábor áldozatai valamennyien a magyar nemzet mártírjai, ezért közös főhajtásra van szükség, nem pedig a jelenlegi megemlékezésekre jellemző megosztottságra.

Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke a Polgári Magyarországért Alapítvány által az emberi jogok világnapja alkalmából rendezett konferencián azt mondta: ellentmondásos az emberi jogok helyzete Magyarországon. "A gárdaprobléma messze nem szélsőjobboldali probléma" - jelentette ki. Szerinte az állami szervek, hatóságok jelenleginél sokkal jobb, összehangoltabb és hatékonyabb munkájára van szükség ahhoz, hogy az emberek azt gondolhassák: nincs szükség önbíráskodásra, gárdákra.

Teleki László romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a világnapon elmondta: a nők, a fogyatékkal élők és a romák életében az emberi jogok nem olyan mértékben érvényesülnek, mint ahogy az egy demokratikus európai országban elvárható lenne. A politikai pártok és döntéshozók felelőssége, hogy törvényileg és társadalmi öntudattal elérjék az alapjogok egyforma érvényesülését.

Az ENSZ 1954-ben szavazta meg december 10-ét az emberi jogok világnapjának, arra emlékezve, hogy 1948-ban e napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze a klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, és megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt.