Elvennék Szabó Ervin nevét a könyvtártól
A szervezet főigazgatója vasárnap azt mondta: méltatlannak tartják, hogy "egy szélsőbalos kommunista ideológus" nevét viselje az egyik legfontosabb nemzeti intézmény.
Szakács Árpád, a Szabó Ervinről nevezett VIII. kerületi téren, a könyvtár központi épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: nyilvános vitát, a tortenelemportal.hu oldalon pedig szavazást kezdeményeznek arról, kinek a nevét viselje a jövőben a fővárosi intézmény.
Szakács Árpád, az alapítvány főigazgatója emlékeztetett arra, hogy az 1900-as évek elején Szabó Ervinnek vezető szerepe volt a szélsőbaloldali ideológiák magyarországi terjesztésében. Mint mondta, Szabó Ervin volt az, aki "a majdani kommunista diktatúrát megalapozó művek propagandáját vállalta fel, Marx és Engels írásait népszerűsítette, ő írta a Kommunista Kiáltvány első magyar fordításának előszavát, üdvözölte és támogatta a Lenin-féle bolsevik puccsot".
Szakács Árpád szerint számos olyan személyiség van, aki méltán viselhetné a fővárosi könyvtárhálózat nevét. Mint elmondta, ilyennek tartják Németh László vagy Kosztolányi Dezső írót, Klebelsberg Kunó művelődéspolitikust vagy Hamvas Béla írót, filozófust, aki évekig a könyvtár munkatársa is volt.
Szőcs Géza már döntött: Hamvasnak áll a zászló
A kulturális államtitkár szerint a fővárosi könyvtárnak nem kellene Szabó Ervin nevét viselnie. Szőcs Géza szerint elég lenne, ha az intézmény az eredeti Fővárosi Könyvtár elnevezést használná, vagy ha mégis nevet kellene adni, akkor ő Hamvas Béla írót javasolná. Szőcs Géza az MTI megkeresésére azt mondta: "A könyvtár búcsúzzon el Szabó Ervin nevétől! Tegye le ezt a nevet, és nem kell feltétlen más nevet felvennie, mint amelyet már viselt" - fogalmazott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára. Az államtitkár arról beszélt, nem híve annak, hogy a közintézményeknek vagy utcáknak a nevét az éppen aktuális kormányzati szándékoknak megfelelően változtatgassák. Hozzátette ugyanakkor: ez lett volna az álláspontja az 1940-es években is, amikor a patinás "Fővárosi Könyvtár" elnevezést kiegészítették Szabó Ervin nevével. Mint mondta, ha fél évszázadig megfelelt az eredeti név, akkor az ma is megtenné.
Szabó Ervin: a public library volt az ideálja
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár internetes honlapján az áll: az intézményt 1904-ben alapították, és tagkönyvtáraival együttesen biztosítják Budapest területén a közkönyvtári ellátást. Névadójukról pedig a honlapon azt írják: Szabó Ervin (1877-1918) szociológus, könyvtárigazgató, bibliográfus. "Elszegényedett polgári családból származott. A budapesti, majd a bécsi egyetemen folytatott jogi tanulmányokat; már ebben az időszakban kitűnt statisztikai és könyvtárosi munkáival. 1899-ben doktorált. Pár év gyakorlat után a Fővárosi Könyvtárhoz került, 1911-től ennek igazgatója. Átfogó művelődési hálózatot tervezett, az ő szellemében indult meg a könytári hálózat kiépítése. Széles néprétegek számára igyekezett hozzáférhetővé tenni az intézményt, különös tekintettel a hátrányos társadalmi helyzetűekre. Tevékenységében az angol public library mintáját tartotta szem előtt. Vezetése alatt korszerű társadalomtudományi könyvtár született. Tudományos munkásságát 1903-ban kezdte meg. 1906-tól a Társadalomtudományi Társaság alelnöke. A Huszadik Század című folyóiratban, a szociológia első magyar műhelyében rendszeres tájékoztatásokat adott a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről. Cikkeket írt a Neue Zeit német és a Mouvement Socialiste francia folyóiratokba is. Kapcsolatba került Sorellel, Kautskyval, Mehringgel, Plehanovval, majd 1904 végén Párizsban Lagardelle-lel és a francia szindikalistákkal, továbbá számos orosz emigráns szocialistával. Az I. világháború éveiben, súlyos betegsége ellenére, az antimilitarista mozgalom szellemi vezérévé vált. Nagy történelmi művét a Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban címmel már betegágyában fejezte be."
Lendvai: a Fidesz megcsonkítja a történelmet
A Fidesz kormányát nemcsak a jelenben zavarja a politikai sokszínűség, hanem a magyar történelmet is megcsonkítaná, kiiktatva, kiretusálva a baloldali személyiségeket. Előbb Kövér László akarta a Jobbikkal egyetértésben eltűntetni Károlyi Mihály szobrát, most pedig Szőcs Géza államtitkár fosztaná meg nevétől a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat - fogalmaz az Országos Sajtószolgálatnak küldött közleményében Lendvai Ildikó MSZP országgyűlési képviselő.
Nem az a baj, fogalmaz Lendvai, ha történészek vitatkoznak Szabó Ervin ideológiai teljesítményéről. A baj az, ha a kormány tagja Szabó Ervin könyvtárosi-tudósi teljesítményét is kétségbe vonva hivatalos állásponttá emeli: baloldali ember nevét többé nem viselheti a fővárosi könyvtár. Szabó Ervin nem volt "szélsőséges kommunista" - nehezen elképzelhető, hogy 1911-ben szélsőséges kommunistát neveztek volna ki a Fővárosi Könyvtár élére. Sokkal inkább baloldali szindikalista, emellett az első világháború éles ellenzője, akinek világnézetén, politikai meggyőződésén lehet vitatkozni, ahogy tették ezt kortársai is. Sokéves könyvtárosi, majd könyvtárigazgatói munkáját azonban mindenki elismerte. Szabó Ervin 1911-től 1918-ban bekövetkezett haláláig lehetett a könyvtár igazgatója. Közel száz évvel később, 2010-ben a kulturális államtitkár szerint baloldalisága miatt nem lehet a könyvtár névadója. Eszerint a mai kormány még annál is kevésbé demokratikus, kevésbé sokszínű országot akar, mint a száz évvel ezelőtti volt. Ezért most nemcsak a baloldaliaknak, hanem minden demokratának szót kell emelnie a történelem megcsonkítása ellen.