Strasbourg szerint adóztatható a szolgálati nyugdíj
A döntés a Markovics László, Béres László és Augusztin Gábor által beadott panaszokat érinti közvetlenül, ám a pénteki határozat precedens értékű, tehát az emberi jogi bíróság a többi ügyben is ilyen döntést hoz majd.
A közleményből kiderül, hogy 2011 végén tömegesen érkeztek beadványok: összesen 13 és fél ezer panaszos 1260 kérelemmel fordult Strasbourghoz. Azt állították, emberi jogaikat sérti, hogy adómentes szolgálati nyugdíjukat adóköteles szolgálati járandósággá változtatták. Ezt az érintettek indokolatlannak és diszkriminatívnak tartották, hangoztatva, hogy sérül a tulajdonhoz való jog, ráadásul a döntés ellen jogorvoslattal sem tudtak élni.
A strasbourgi bírák úgy ítélték meg, hogy a kérelmezőknek járó juttatás csökkentése nem ésszerűtlen és nem aránytalan mértékű. Ezt a bíróság arra alapozza, hogy az érintettek továbbra is részesülnek a szolgálati járandóságban, amelynek összege ésszerű viszonyban áll a korábbi szolgálati nyugdíjéval, azaz nem fosztották meg őket megélhetésüktől, és olyan helyzetbe sem kerültek, hogy jövedelmük elégtelen lenne a megélhetéshez.
A bíróság úgy látja: ha történt is diszkrimináció, akkor is megállapítható, hogy az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszköz, vagyis a nyugdíjrendszer racionalizálása és a juttatások csökkentése ésszerű arányban áll egymással.
A volt fegyvereseket, akik a törvényesen megszerzett nyugellátásukat féltették, a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom hozta össze egyfajta perközösséggé. A szervezet tagjainak jogi képviseletét a Bárándy ügyvédi iroda látja majd el.
Az egyesületet azután hozták létre, hogy a parlament 2011 májusában elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely szerint a korkedvezményes nyugdíjakat járadékká alakíthatják, csökkenthetik, de akár meg is vonhatják. A szervezet elnöke, Katus Károly nyugállományú rendőr alezredes korábban lapunknak azt mondta: itthon nemigen látnak lehetőséget érdekeik érvényesítésére, azért döntöttek úgy, hogy Strasbourghoz fordulnak, és felhívásukra szinte azonnal mintegy háromezren jelentkeztek.
Katusnak annyiban igaza volt, hogy az Alkotmánybíróság (AB) már tavaly szeptemberben kimondta: nem alaptörvény-ellenes, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt megállapított öregségi nyugdíjakat korhatár előtti ellátássá, illetve a volt egyenruhások esetében szolgálati járandósággá alakították át, s hogy azokat a személyi jövedelemadó mértékével – tehát 16 százalékkal – csökkentették.
Több, a tényleges öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött magánszemély – köztük volt parlamenti képviselők, illetve egykori hivatásos állományúak – terjesztett be alkotmányjogi panaszt, mert úgy vélték, sérti a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz való jogot, hogy a nyugdíjjogosultságukat megszüntették.
Ugyanakkor felvetették: sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, hogy a parlamenti képviselőktől a 62., míg az egyenruhásoktól az 57. életévük betöltéséig vonják a 16 százalékos szja-t, ráadásul a volt polgármesterek és EP-képviselők nyugdíját érintetlenül hagyták. Ebben az ügyben az ombudsman is az AB-hez fordult.
A testület álláspontja szerint az alaptörvény „felhatalmazást adott arra, hogy a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakíthassa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethesse". A többségi álláspont szerint ezért „a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme nem volt megállapítható".
A diszkriminációt sem mondhatta ki az AB, hiszen a nyugdíjkorhatárt betöltött, illetve az azt el nem érő személyek eltérő kezelését maga az alaptörvény teszi lehetővé. A parlamenti képviselők és a volt egyenruhások pedig egymással össze nem hasonlítható csoportot képeznek, így alkotmányosan is indokolható, ha rájuk különböző szabályokat állapítanak meg – magyarázta a testület.
