Eltűnhet a Balaton?

Folyamatosan csökken a Balaton vízgyűjtő területének vízhozama. Ha nem teszünk semmit, a következő évtizedekben egyszerűen el fog fogyni a tó – állítja egy független Balaton-szakértő.

Az 1970-es évektől kezdve folyamatosan csökken a Balaton vízgyűjtő területének vízhozama. Ha nem teszünk semmit, a következő évtizedekben már a tó elfogyásával kell számolnunk – idézi a magát független Balaton-szakértőként aposztrofáló Fekete Pétert Győrffy Árpád a naplo-online cikkében.

Az 1921-től rendelkezésre álló tízéves természetes vízkészlet-változási adatok alapján Fekete Péter arra a következtetésre jutott, hogy a Balaton az első 50 évben átlagosan 685 milliméter/év víztöbblettel zárt. Ezzel szemben az utolsó 40 év folyamatosnak tekinthető csökkenést produkált, ami oda vezetett, hogy az utolsó tíz év víztöbbletének átlaga már csak 280 milliméter/év nagyságú volt. A jövőben átlagosan évente 20 milliméter víztöbbletcsökkenéssel kell számolnunk. Mindez a tó 2020-2025-től kezdődő elfogyását valószínűsíti – állítja Fekete Péter.

A szakértő szerint a jelenlegi Balaton-stratégia alapját adó 2003-as "Somlyódy-jelentés" hibás matematikai modell alapján készült, mivel nem számolt a klímaváltozással. Fekete Péter arra kérte a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságának Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottságát, vegye munkaprogramjába a Balaton vízháztartásának felülvizsgálatát.

A naplo-onine megkereste Láng István akadémikust, az albizottság elnökét, hogy mit szól a kezdeményezéshez.

"Mi nem vagyunk illetékesek a balatoni határozat felülvizsgálatában, nem is kimondottan a Balatonnal és annak vízgazdálkodásával foglalkozunk, hanem a klímaváltozás hatásával. De amikor ilyen témához érünk, foglalkozunk majd Fekete Péter megállapításaival, javaslataival. Ami a globális folyamatokból a Kárpát-medencére biztosra vehető, a lassú felmelegedés és a viszonylag kevesebb csapadék. Ami azt jelenti, hogy a balatoni víztükör magasságának szabályozása igen nagy odafigyelést igényel."

Láng István személyes véleményeként reális igénynek tartja az érvényes vízszintszabályozás megvizsgálását, a felső szint megemelését a jelenlegi 110 centiméteres szint fölé. Az akadémikus szerint ilyen lépések mellett is fel kell készülni arra, hogy időnként nagyon alacsony lesz a Balaton vízszintje.

– Egy nagyobb balatoni halpusztulás 1975-ben ökológiai problémák miatt következett be. Tavasszal túlzottan leengedték a Balaton vízszintjét, abban a reményben, hogy a csapadék majd visszatölti. Nem jött be, felborult az oxigénháztartás, és elkezdtek dögleni a halak.

Láng István az ilyen veszélyek ellenére sem látja ma még reálisnak azt, hogy más vízgyűjtőből vizet hozzunk a Balatonba. – Lehet, hogy húsz év múlva ez is szükségszerű lesz, de ezt ma még nem látom – mondta az akadémikus.

Az interneten elérhető adatok szerint jelenleg a Balaton névleges vízszintje Siófoknál 72, Balatonakalinál 70 centiméter. Ez a szabályozási határ legalsó széle. A 2000–2005 közötti, rendkívül csapadékszegény időszakban az alsó rekord 23 centiméter volt. A jelenlegi vízszint körülbelül háromméteres átlagos vízmélységet jelent a tóban – írja a naplo-online.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.