Ahogy elzavartuk Papcsákot, úgy söpörjük el a múzeumi negyed tervét is – bizakodik Várnai László független zuglói önkormányzati képviselő. (Papcsák Ferenc, Zugló jelenlegi fideszes polgármestere alulmaradt az országgyűlési választásokon szocialista ellenfelével szemben.) A Civil Zugló Egyesület április elején kezdett aláírásgyűjtésbe az elmaradt társadalmi egyeztetésért, a múzeumi negyed koncepciója újragondolásáért, a Városliget pihenőparkként való megőrzéséért. Eddig ezren írták alá a petíciót, de ez még csak a kezdet – véli Várnai, aki a Hermina úti szakrendelő bezáratása elleni tiltakozást hozta fel példaként az aláírások várható lavinaszerű szaporodására.

A civileknek több bajuk is van a Városliget átszabásával. A beruházás kiemelt projektté nyilvánításával, a terület 99 évre állami kézbe adásával kizárták a fővárosi és zuglói önkormányzatot a döntéshozatalból. A Városligettörvénnyel kivonták a tervet minden társadalmi és civil egyeztetési kötelezettség alól. S úgy írtak ki a 150 milliárdot felemésztő projekt öt épületére építészeti pályázatot, hogy semmiféle hatástanulmányt és háttérszámítást nem készítettek. (Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a projekt miniszteri biztosa azzal érvelt, hogy a romkocsmákra se készült ilyesmi, mégis sikeresek.)

A múzeumi negyed terve a zuglói tiltakozók és az időközben szintén aláírást gyűjtő építészek szerint ellentétes a főváros hosszú távú szabályozási terveivel és városfejlesztési koncepciójával. Az Építészfórum szakportálon eddig négyezren támogatták a tájépítészek és építészek által indított tiltakozást. Időközben a múzeumok elhelyezésére több Városliget-kímélő alternatív javaslat is született. A tiltakozók és hozzájuk csatlakozó zöldszervezetek fő érve, hogy a város tüdejét 13 százalékkal zsugorítaná a beruházás. A tiltakozók nem hisznek a miniszteri biztosnak, aki a jelenleginél is több zöldet ígér.

A mélygarázs tetején lengedező néhány fűszál – mondják – nem helyettesíti a kivágott évtizedes fákat. Az épületeket önmagukban is túlméretezettnek tartják, különösen a Petőfi Csarnok helyére tervezett Duna Plaza méretű Új Nemzeti Galériát. A beruházással vonzani kívánt turistatömegek járműveinek elhelyezésére pedig szerintük biztosan kevés lesz a tervezett parkolókapacitás. A fővárosi önkormányzat által – június végéig – elkészítendő beépítési szabályzat tervezete három helyszínen összesen 2600-2800 férőhellyel számol. A tervezethez egyébként április 16-ig küldhető észrevétel, bár nem tudni, mit kezdenek ezekkel. A törvény értelmében a szabályzat „tartalmát a kormány által meghatározott program determinálja”.

S vélhetőleg nem csak ezt. A kormány a választási győzelem után újratárgyalta a projekt megvalósítását, amelyet a sűrűsödő tiltakozások ellenére kiemelt fejlesztési céllá emelt. A beruházás határideje a következő kampányidőszak. Sőt, a kabinet ki is bővítette a programot a Műszaki és Közlekedési Múzeum eredeti állapotban való helyreállításával. Másrészt a nemzetgazdasági miniszter feladatává tette azt: alakítsa úgy az uniós források felhasználásának keretrendszerét, hogy abból elegendő pénz jusson a Ligetre. Mozsár István, a projekt lebonyolításával megbízott Városliget Zrt. vezérigazgatója korábban még bizonytalannak tartotta az uniós források bevonását, mivel Budapest kiemelt regionális központként aligha nyerhet el nagy összegű támogatást. Vélhetőleg találtak egy kiskaput.

A projektiroda egyelőre a februárban meghirdetett nemzetközi építészpályázatra koncentrál. Tájékoztatásuk szerint eddig kétezren regisztráltak a múzeumi negyed öt új épületének tervezésére kiírt tenderen. A regisztráció anonim, a pályaműveket is csak jeligével nyújthatják be május 27-ig az építészek. Így nem tudható, hogy kik vannak a regisztrációs listán. Péntekig mindenesetre több mint 140 országból 42 ezren látogatták meg a kiírás honlapját. Az érdeklődők 90 százaléka külföldi, főként az Amerikai Egyesült Államokból, Olaszországból, Franciaországból és Spanyolországból kattintottak az oldalra. A projektiroda több száz pályázatra számít.