A választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása mellett a kormánytöbbség az alaptörvény módosítását is tervezi. Ennek egyetlen lehetséges célja annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság (AB) érdemi vizsgálat tárgyává tegye az előzetes választói regisztráció intézményét – s ez ellen tiltakozik a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet is.

A demokrácia alapja a választójog egyenlősége és szabad gyakorlása. Egy olyan országban, ahol létezik a választók általános nyilvántartása, és ahol eddig tucatnyi választást bonyolítottak le sikeresen ennek segítségével, az önkéntes előzetes regisztráció bevezetése alkotmányellenes, és sérti nemzetközi emberi jogi egyezményben biztosított jogainkat is – állítják a civil jogvédők.

A tervezett szabályokon lenne mit megtárgyalni, ennek lehetőségét a kormánytöbbség igyekszik a nullára szorítani. A választási eljárásról szóló sarkalatos törvényt Lázár János – és néhány képviselőtársa – egyéni indítványként terjesztette az országgyűlés elé, s ezzel megint megkerülték a kormányt terhelő szakmai és társadalmi egyeztetési kötelezettséget.

Az alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban eddig a kormánytöbbség azzal igyekezett megnyugtatni a polgárokat, hogy ígérte: előzetes normakontrollt fog kérni az AB-től. Erre a két civil szervezet szerint nagy szükség volna, hiszen az önkéntes előzetes regisztráció az eddiginél nagyobb terheket róna a szavazni kívánó polgárokra.

Levélben például csak a választások előtt nyolc hónappal, szeptember első két hetében iratkozhatnának fel, utána már csak személyesen vagy interneten lehetne regisztrálni – utóbbi lehetőségekkel nyilvánvalóan jóval kevesebben fognak élni, mint ahányan elmennének szavazni.

A kormányzó többség azonban még az előzetes normakontroll kockázatát sem hajlandó vállalni. Lázár képviselő ugyanis az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit is kiegészítené egy felhatalmazással, amely alkotmányos szinten teszi lehetővé a regisztráció bevezetését, hogy az AB még véletlenül se találjon fogást a regisztráció intézményén – szögezik le a jogvédők.

A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért úgy látja, ez az eljárás leleplezi a parlamenti többség valós szándékait. Ha meg lennének győződve javaslatuk alkotmányosságáról, és valóban a demokrácia iránti elkötelezettség hajtaná őket, akkor bátran néznének szembe az alkotmánybírósági vizsgálattal. Nyilvánvaló azonban, hogy a törvényjavaslat beterjesztője is tudja: a választásokon való részvétel lehetőségét szűkítő szabályok alkotmányellenesek.

A két szervezet ezért felszólítja az országgyűlési képviselőket: ha már egy sokak szerint alkotmányellenes törvényt fogadnak el, akkor annyi tisztesség legyen bennük, hogy nem futamodnak meg az alkotmánybírósági vizsgálat elől, és az alaptörvény módosítását nem szavazzák meg.