Tájékoztatása szerint az elővigyázatossági intézkedésre azért volt szükség, mert a magáncégek finanszírozási problémái és tartozásállománya miatt nem zárható ki a felszámolási eljárás vagy csődvédelem lehetősége.

A kiemeltté nyilvánítással a társaságok esetleges felszámolása különleges, egységesített eljárásrend szerint, állami felügyelet mellett történhet, a jogutód nélküli megszüntetési eljárások gyorsabbak és átláthatóbbak lehetnek - írta a tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az NFM szerint a társaságok védelme kiemelt nemzetgazdasági érdek, általános szabályok szerinti felszámolásuk súlyosan megnehezíthetné a részvételükkel megvalósított sportberuházások korábban elhatározott kiváltását.

A projektcégek összesen 31 létesítményre - 16 tanuszoda, 13 tornaterem, egy sportközpont és egy tornacsarnok - kötöttek építési és üzemeltetési szerződést. Finanszírozási problémáikat bevételeik csökkenése okozta, tartozásállományuk több esetben pedig kezelhetetlen mértékűvé nőtt - tájékoztatott a fejlesztési minisztérium.

Közleményükben emlékeztettek arra: a kormány júniusban döntött arról, hogy az idén 15 milliárd forintot biztosít a PPP-konstrukcióban (az állam és magáncégek együttműködésével) megvalósult sportprojektek lezárására. A kilépéshez szükséges előkészületek megtörténtek: a PPP-konstrukcióban létesített összesen 34 sportlétesítmény jogi és műszaki felülvizsgálatát a tárca elvégezte, a vonatkozó tárgyalások pedig "előrehaladott állapotban vannak".

"Határozott kormányzati szándék minél több, az állam számára előnytelen PPP-szerződés lezárása a rendelkezésre álló forrásból. Ennek eszköze elsősorban a lejárt pénzintézeti követelések megvásárlása lehet. Ha erre nincs mód, a szerződések megszüntetése és a létesítmény állami tulajdonba vétele jelenthet megoldást" - közölte az NFM.