Előnytelen szerződéseket kötöttek a kórházak

Milliárdos kötelezettsége keletkezett az államnak a bezárt kórházak háttérszerződései miatt. Az intézmények kontraktusait ellenőrző ÁSZ vizsgálatból kiderül: gyakran előnytelen, az intézmények érdekeit is sértő alkuk születtek a kórházak és a szolgáltatók között, amikor külső cégre bízták a takarítást, a mosatást vagy diagnosztikai szolgáltatásaikat.

Befejeződött a két évvel ezelőtt bezárt állami kórházak ( az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Svábhegyi gyermekkórház, az Országos Gyógyintézeti Központ) szerződéseit vizsgáló Állami Számvevőszéki ellenőrzés - közölte csütörtökön Kárpáti Zsuzsa, az intézmények felszámolási eljárásával megbízott Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) főigazgatója.

A számvevők arra voltak kíváncsiak, hogy keletkezett-e pénzügyi kötelezettsége a megszűnt kórházak háttérszerződései miatt, a tulajdonos felmérte-e a bezárásról szóló intézkedés hatását. A főigazgató megjegyezte: a vizsgálat nem terjedt ki valamennyi a kórházak által megkötött szerződésre, az ÁSZ szúrópróbaszerűen nézte át azokat.

Kárpáti Zsuzsa elmondta: az ÁSZ megállapította, hogy a tárca nem mérte fel, hogy mekkora anyagi terhet jelent a bezárás, illetve milyen előnyöket vagy hátrányokat okoz az intézkedés az ágazatnak, illetve az ellátórendszernek. A bezárt kórházak jelentős összegű adósságot halmoztak fel, de a 3,2 milliárdos összegből az EKI, mint jogutód 56 millió forint tőke tartozás kifizetését az adósság rendezési tárgyalásokkal megtakarította.

A megszűnt kórházak általában a takarítást, a mosatást, javítási feladatokat, valamint egyes diagnosztikai eljárásokat bízták külső cégekre. A vizsgálók megállapították: gyakran előnytelen az intézmények érdekeit is sértő alkuk születtek a kórházak és a szolgáltatók között, amikor külső cégre bízták a takarítást, a mosatást vagy diagnosztikai szolgáltatásaikat.

Több esetben előfordult, hogy például a diagnosztikai berendezések üzemeltetőivel meghatározott számú vizsgálatra szerződtek, akkor is, ha bizonyítottan nem volt annyi eset. Vagy úgy nyertek közbeszerzési eljárást szolgáltatók, hogy nem is volt a birtokukban az ellátáshoz szükséges eszköz. Sok esetben azért kell az államnak fizetnie, a mert a kórházak hosszú távú, tíz-húsz évre szóló szerződéseket kötöttek.

Ez utóbbival kapcsolatban azonban az ÁSZ megjegyzi: noha felelőtlen lépés tíz évre szóló szerződéseket aláírni, ugyanakkor a menedzsment nem tudhatott arról, hogy a miniszter a reformintézkedésekben a kórház kapacitáscsökkentését, illetve bezárását tervezi.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.