Bonyhádon október 31-re tervezték átadni azt az autóutat, ami a város központját északi irányból köti össze a 6-os főúttal. Úgy tűnik, hogy az 550 milliós kormánytámogatásból épülő beruházás határideje aligha tartható, hiszen ott, ahol az új út csatlakozik a 6-oshoz, előkerült a földből egy középkori épület.

Régészek a bonyhádi plébániatemplom maradványainál. Nagyon kaparnak Makovics Kornél / Népszabadság

A történet úgy indult, hogy Szabó Géza, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régésze a múlt hét csütörtökén az építkezésre kilátogatva észrevett néhány habarcsos tégladarabot. Másnap a régész csapatával ásót ragadott, és délután kettőkor már az látszott, hogy az út nyomvonala alatt egy épület rejtőzik. A falmaradványok híre hamar elterjedt a városban és a régészszakmában, az elmúlt napokban önkéntes leletmentők lepték el a területet.

Dolgoztak ott a helyi középiskola diákjai és tanárai, valamint az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészhallgatói. A hét végén volt úgy, hogy félszázan segítettek. Szabó Géza szerint a lelkes csapat pár nap alatt annyi munkát végzett el, amire egy múzeum talán csak egy év alatt lenne képes. Ennek köszönhetően mostanra kijelenthető, hogy Bonyhádon megtalálták a város középkori plébániatemplomát.

Az írásos dokumentumokból már tudtak a XIV. században emelt épületről, ám a helyét nem sikerült pontosan meghatározni. A templomot a török 1542-ben felégette, elpusztította. A török kiűzése után azért nem kerültek elő a romok, mert a Völgység meredek domboldalairól a nagy esők folyamatosan lesodorják a mélyebben fekvő területekre a földet, s a gazdátlan templom maradványait elfedte az iszap. Ezért hívja Szabó Géza a középkori Bonyhádot völgységi Pompejinek.

A még csak részben feltárt templom szélessége 8 méter 80 centiméter, hosszúsága 14-15 méter. A bizonytalanság abból fakad, hogy a templom szentélyét elfedi a 6-os főút. Az épület falainak vastagsága 80 centiméter. A lábazatot mészkőből rakták, afelett téglából készült a fal. A templom magassága viszonylag pontosan modellezhető lesz a megtalált kőfaragványok íveiből és arányaiból. Több kőfaragvány töredékét megőrizte a föld, így megtalálták az apszis zárókövét és a rózsaablak egyik darabját is. Előkerült a templom bronzharangjának tenyérnyi darabja, valamint számos ezüst pénzérme a XIV–XVI. századból.

A most megtalált templom sorsáról az örökségvédelmi hatóság dönthet. Ha úgy határoz, hogy az épületet bemutathatóvá teszi, akkor az út biztosan nem készül el a hónap végéig, és át is kell tervezni a létesítményt. Vagy meg kell változtatni az út nyomvonalát, vagy felüljárószerűen kell átvezetni a romok felett. Mindkét megoldás fölöttébb pénz- és időigényes. De emiatt a bonyhádiak most egyáltalán nem bánkódnak, inkább örülnek a talált kincsnek.