Előítéletesség, intolerancia - a fertőzés súlyos, de gyógyítható

Nőtt a hazai előítéletesség és az intolerancia- erről szól a Political Capital által kiadott Látlelet című tanulmány, mely a Magyar Antirasszista Alapítvány (MARA) megrendelésére készült. A két intézmény közös konferenciát rendezett Látlelet 2008 címmel, ahol neves előadókkal együtt nyújtottak átfogó helyzetértékelést.

Helyzet van itthon és külföldön is- ezekkel a szavakkal nyitotta meg a konferenciát Galló Béla politológus, aki elmondta, hogy a gyűlöletkeltésre hajlamos magyar politikai kultúrával szemben nehezen védekezik a civil társadalom meggyengült immunrendszere. Emiatt alakult meg a MARA, melynek célja, hogy pártpolitikai metszetektől mentes vitát generáljon a témával kapcsolatban.

Mennyire tekinthető valóban szélsőségesnek az, aki ide tartozik?- veti fel a kérdést az elkészült tanulmány, melyből rögtön kiderül: a társadalom „közepe” is egyre fogékonyabb a szélsőséges gondolatok iránt. A Political Capital honlapján megtalálható kilencven oldalas tanulmány leszögezi, hogy a 2006-os őszi, az olaszliszkai eseményeket követő szélsőjobboldali akciók, és a Magyar Gárda megalakulása alapvető változást eredményezett a hazai nyilvánosságban. Szándékosan együtt közöltük a radikális és szélsőséges fogalmakat, mivel a radikális közbeszéd radikális tettekre bátorítja a szélsőségeseket- jegyezte meg a kutatás eredményeinek rövid bemutatásakor Krekó Péter, az intézet kutatója. A magyar társadalom többségét jellemző romaellenesség a legnagyobb probléma, a választók kétharmada egyetért azzal az állítással, hogy a romáknak a vérükben van a bűnözés. Habár a radikálisok szervezettsége a magyar Gárda megalapítása ellenére gyenge, és támogatottságuk sem nő, a médiát mégis hatékony fegyverként használja. Ebben nagy szerepet játszik a médiában tapasztalható passzív előítéletesség, és hogy ellenvélemény nélkül adnak teret a radikális nézeteknek.

Ladányi János szociológus is veszélyesnek tartja, hogy a szélsőséges akciók újszerűsége kritikátlan ábrázolásra sarkallja a médiát.

Divatként terjed a radikális jobboldali viselkedésminta, a radikális szubkultúrának ma már saját zenekarai szórakozóhelyei és öltözködési trendjei vannak, és lázadási lehetőséget biztosít a fiataloknak- mutat rá a tanulmány. Megerősítést nyert továbbá a bevándorlókkal szembeni előítéletesség, mely annak ellenére áll fenn, hogy alacsony, csak két százalékra tehető a bevándorlók aránya Magyarországon. Gondoljunk csak a nem létező pirézekkel szembeni negatív sztereotípiákra.

A Political Capital hosszabb távú javaslatokat dolgozott ki a probléma megoldása érdekében. Az előítéletesség társadalmi „termék”, vagyis megjelenésük ellen lehet, és érdemes küzdeni. Kiemelten fontosnak tartják a problémák okainak feltárását, és a falvakban tapasztalható közbiztonsági problémák megnövekedett rendőri állománnyal való orvoslását. Utóbbi égető sürgősségét a Gárda sikeres vidéki toborzókampányával, és az ott élők fokozott romaellenességével indokolták. Egységes jogalkalmazás, tolerancia-tréningek az óvodától az iskoláig, a roma gyermekek kimaradása ellen pedig iskolalátogatáshoz kötött családi pótlék- többek között ezt javasolják a Political Capital kutatói, akik szerint az újságíró iskolákban oktatni kellene a szélsőséges jelenségek kezelését és bemutatását, valamint támogatni kellene a roma újságírók képzését.

Ormos Mária történész az európai fasizmusokról tartott előadásában aláhúzta, hogy nem ért egyet azzal az állítással, miszerint a gazdasági struktúrák nincsenek kihatással a szélsőségek felerősödésére. Példaként a gazdasági világválság utáni náci Németországot említette.

Ladányi János szerint a gazdaság helyzete és az előítéletesség növekedése kevésbé függ össze, és rámutatott arra is, hogy rasszista gondolatok nem csak a jobboldalon találhatóak. Ladányi kemény szavakkal illette a segély közmunkához kötésének programját, malenkij robot”-nak nevezve azt. Még veszélyesebb, hogy a konzervatív oldal integrálja a szélsőségeket- vélekedett a szociológus, aki emlékeztetett arra is, hogy nem Horthy pofozta fel a nyilasokat, hanem utóbbiak zavarták el Horthy Miklóst.

Cigányzene létezik, de cigánybűnözés nem!- jelentette ki Furmann Imre jogász, aki szerint a jog nagyon sokat árthat a kisebbségeknek, ha a lassú intézményrendszer megkésve hoz döntéseket. Furmann Imre álláspontja szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság új lehetőségeket teremtett ebben az ügyben, még ha nem is hozott átütő változást. A romák jövője Európa jövője is- szögezte le a jogász, utalva arra, hogy Európa sem tud mit kezdeni a problémával, mindez megmutatkozik az olaszországi romák példáján. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta: alaposan ki kell dolgozni a törvény sarokpontjait, hogy az ne adjon lehetőséget téves következtetésekre. Ha az emberi jogok nem érvényesülnek, még egy prosperáló gazdaság társadalma is széthullhat-vélekedett Furmann Imre.

Ha valami úgy megy, mint a kácsa, és olyan hangot ad, mint a kácsa, akkor az kácsa- mondta Balázs Péter, az Európai Bizottság korábbi tagja az árpádsávos zászlók körül kialakult vitával kapcsolatban. A szélsőséges nézeteket egy fertőzéshez hasonlító Balázs Péter szerint az említett betegség sajátosan magyar, a befogadó szervezet pedig tipikusan kelet-európai. Az ide sorolható államok közös jellemzői: erőszakkal modernizált társadalom, mely alatt a rendszerváltások elitista jellege értendő, a demokrácia fejletlensége és a hasonló gazdasági fejlettségi szint.

Az előítélet, az intolerancia leginkább a cigányokat súlytja
Az előítélet, az intolerancia leginkább a cigányokat súlytja
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.