Minden politikus közös érdeke, hogy a titkosszolgálatokat megvédjék, ugyanakkor a legszigorúbb ellenőrzés alatt tartsák – hangoztatja Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt szocialista alelnöke a FinFisher-ügy kapcsán, amelyről csütörtökön zárt ülés keretében tárgyalt a parlament nemzetbiztonsági bizottsága.

Szerinte mindenkinek óvakodnia kellene attól, hogy előbb a „diktatúrák által kedvelt kémprogram” hazai felhasználásának veszélyeivel riogassanak, majd alig egyórás szakbizottsági ülés után már a szoftver törvényes, minden tekintetben megnyugtató alkalmazásáról biztosítsák a közvéleményt. Tóth Károly szerint gyanú esetén érdemes előbb tájékozódni, és csak utána nyilatkozni.

A kémszoftver kapcsán a mostaninál alaposabb vizsgálódásra lett volna szükség, mert meglehetősen súlyos kérdésről van szó. A testületnek erre van is felhatalmazása – tette hozzá –, bár kétségtelen, hogy a titkosszolgálatok jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működésének gyanúja esetén először a szakminiszterhez kell fordulni.

A bizottság nem vizsgálta, hogy még kinek van kémszo vere Kurucz Árpád

Azt viszont semmi nem zárja ki, hogy ezzel együtt ténymegállapító vizsgálatot kezdeményezzenek, amelynek során a bizottság „betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait”. Tóth Károly álláspontja tehát az, hogy a testület tagjainak a titkosszolgálatokat irányító belügyminisztert célszerű lett volna a kémprogram alkalmazásával kapcsolatban vizsgálódásra felszólítania.

Szó sem esik arról, mely más szervek vethetnek be a FinFisherhez hasonlatos programot. A hatályos szabályozás szerint a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, de még a vámhivatal is alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket, az ilyen irányú tevékenységüket viszont a nemzetbiztonsági bizottság nem ellenőrizheti. Ez addig szerinte nem is jelentett nagyobb gondot, amíg a magánszférát legérzékenyebben érintő eszköz – a helyiségek „bepoloskázása”, bekamerázása mellett – a telefonlehallgatás volt, mert az speciális felszerelést igénylő és ezért rendkívül költséges módszer.

A világhálót azonban megfelelő szoftver birtokában ellenőrzés alatt lehet tartani, amit könnyen megszerezhetnek más állami szervek is – állítja Tóth Károly. A tevékenységük felett viszont senki nem gyakorol külső kontrollt – véli –, ami akkor is aggályos, ha minden esetben beszerzik az ehhez szükséges bírói vagy igazságügy-miniszteri engedélyt.

Egyébként arra nem érdemes számítani, hogy az esetleges törvénysértések titokban maradhatnának – figyelmeztetett Tóth Károly. Példaként hozta fel, hogy fény derült a főtitkosszolgák és az olajmaffia egyik meghatározó figurájaként emlegetett Portik Tamás közötti találkozóra, de a romagyilkosságok kapcsán folytatott ténymegállapító vizsgálat során is előkerültek olyan adatok, amelyek a titkosszolgálat működésének anomáliáira utaltak, bár az érintettek egy része nem igazán segítette a tényfeltáró munkát. A volt bizottsági elnök szerint mindig maradnak olyan apró jelek – hivatalos dokumentumok, feljegyzések –, amelyek alapján utóbb rekonstruálható, ha jogsértést követtek el.