Az eset még 2012 márciusában történt, amikor egy meleg pár kereste fel a budapesti Király Gyógyfürdőt. Üldögéltek, beszélgettek, néha megcsókolták egymást. Elmondásuk szerint visszafogottan viselkedtek, hasonlóan a medencében jelen lévő többi párhoz.

Magatartásuk azonban kiváltotta egy idősebb vendég ellenszenvét, aki sértő szavakkal - „ez nem buzi hely” - követelte, hogy hagyjanak fel ezzel a magatartással. A vendég a fürdő alkalmazottainál is panaszt tett, akik ahelyett, hogy a zaklató vendéggel szemben léptek volna fel, távozásra szólították fel a meleg párt. Az ezt követő szóváltás után a meleg pár végül távozott a fürdőből.

A pár később a Háttér Társaság a Melegekért egyesület jogsegélyszolgálatához fordult, majd eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.

Az eljárás során a fürdő azzal érvelt, hogy a pár közerkölcsöt sértő módon viselkedett: extrém, szexuális jellegű viselkedésükkel megbotránkozást keltettek a vendégekben, és ezzel megzavarták a fürdő rendjét. Az EBH határozata azonban – az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatára hivatkozva – megállapította: a közerkölcs fogalma nem szükségszerűen esik egybe a többség értékítéletével, a jog feladata megvédeni a kisebbségeket a többség előítéleteitől. A hatóság megállapította: a fürdő megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását.

Dombos Tamás, a meleg párt képviselő Háttér Jogsegélyszolgálat munkatársa az eset kapcsán leszögezte: a szolgáltatóknak ugyan joguk van magatartási szabályokat előírni a vendégek számára, de azt nem tehetik meg, hogy más szabályokat állapítsanak meg az azonos nemű párokra vonatkozóan, vagy, hogy a szabályokat szelektíven alkalmazzák. Hozzátette: az eset csak a jéghegy csúcsa, a jogsegélyszolgálathoz tucatszámra érkeznek hasonló bejelentések.

Nemrégiben például a kórházi kezelés alatt álló párját látogató leszbikus nőre szólt rá a nővér, hogy ne simogassa. Egy másik esetben egy szintén leszbikus párt tiltott el a véradástól egy orvos, aki szexuális orientációjuk miatt betegeknek nevezte őket. A legtöbb esetben végül mégsem indítanak eljárást a sértettek, mert félnek személyazonosságuk felfedésétől, valamint attól, hogy a mai homofób közegben nem tudják sikerre vinni igazukat. Pedig Dombos Tamás szerint a fenti eset is megmutatta, hogy igenis érdemes az ilyen sérelmek kapcsán a jog eszközeivel is fellépni.

Az EBH határozata egyébként nem jogerős, a fürdő 30 napon belül kezdeményezheti annak bírósági felülvizsgálatát. A  Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. be fog nyújtani ilyen keresetet – tudta meg az Index BVK Holding Budapesti Városüzemeltetési Központtól. "Mivel bírósági felülvizsgálatot fogunk kérni, nem értünk egyet a határozattal. Megítélésünk szerint az EBH határozata abba az irányba hat, hogy a fürdőbeli közrend, köznyugalom érdekében megkövetelt viselkedési normák fellazulását okozza. A BGYH Zrt. a jövőben is szigorúan ragaszkodni fog ahhoz, hogy közerkölcsöt sértő magatartás ne történhessen a fürdőkben" – írták.

Arra a kérdésre, hogy  a fővárosi fürdők területén most megengedett-e a csók heteroszexuális párok esetén, illetve azonos nemű párok esetén, azt válaszolták: "A közerkölcsöt sértő magatartás nem megengedett a fürdőben. A mostani esetben is vendégpanaszt követően történt meg az intézkedés, hiszen nem egy egyszerű csókról volt szó, hanem közerkölcsöt sértő magatartásról."