Európában megszaporodtak a baloldali - sokszor antikapitalista - rendszerkritikus mozgalmak, amelyek főként a közösségi média segítségével hatékonyan szólítják meg a fiatalokat, és csatornázzák be a társadalmi elégedetlenséget.

Ezekhez hasonló rendszerkritikus ellenzéki mozgalmak Magyarországon is létrejöttek a 2010-es választások előtt és után is. Bár a szervezetek méret, ideológia, szervezeti felépítés, pártokhoz való hozzáállás tekintetében különböznek, mindegyikben megjelenik bizonyos mértékig a pártpolitikával és a képviseleti rendszerrel szembeni bizalmatlanság, valamint a részvételi demokrácia iránti elkötelezettség.

A Demos UK és a Political Capital Institute nyolc hazai ellenzéki mozgalom - Egymillión a magyar sajtószabadságért (Milla), Együtt 2014, Hallgatói Hálózat (HaHa), Lehet Más a Politika (LMP), Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), Magyar Szolidaritás Mozgalom, Negyedik Köztársaság (4K!), Párbeszéd Magyarországért (PM) - Facebook-követői körében végzett felmérést 2013 augusztusa és szeptembere között.

Kritikusak és bizalmatlanok

A vizsgált ellenzéki mozgalmak követői pesszimisták a gazdasági kilátásokat és a demokrácia állapotát illetően, valamint erősen bizalmatlanok a hazai politikai intézmények, a hagyományos média iránt. Politikailag mégis aktívak és motiváltak, valamint az átlagnál jobban bíznak a nemzetközi intézményekben, például az Európai Unióban.

A felmérés rávilágít a hazai közbeszédben gyakran „civilnek” nevezett „apolitikus politika” ellentmondásosságára. Arra, hogy ha a rendszerkritikus mozgalmak céljaik elérése érdekében közel kerülnek a pártpolitika világához és ezáltal a döntéshozatalhoz, a támogatottságuk és az attraktivitásuk csökken, veszítenek mobilizációs képességükből. A pártpolitika negatív társadalmi megítélése – amelyet ők maguk is erősítenek – tehát kérdésessé teszi, mennyire tudnak e mozgalmak hozzájárulni a képviseleti demokrácia és a politikai intézmények nyitottabbá és demokratikusabbá válásához.

A hazai ellenzéki mozgalmak követői hasonlítanak a jobbikosokhoz a demokrácia állapotával való elégedetlenséget, a pesszimizmust és a magas politikai aktivitást tekintve. Különbségek figyelhetők meg ugyanakkor az intézményekbe vetett bizalom vonatkozásában (míg a Jobbik követői a hadseregben bíznak leginkább, addig a vizsgált ellenzéki mozgalmak követői a civil szervezetekben és a nemzetközi intézményekben), a kisebbségi csoportokkal szembeni toleranciában, valamint a személyes aggodalmakat tekintve (a Jobbik követői leginkább a romák és a bűnözés miatt aggódnak, a most vizsgált ellenzéki csoportok szimpatizánsai a gazdasági helyzet és a munkanélküliség miatt).

Az ellenzékiek képzettebbek

Az ellenzékiek életkora magasabb a magyarországi Facebook-felhasználók életkoránál. Míg a vizsgált csoportok követőinek 21 százaléka 16–24 éves, 38 százalékuk pedig 45 éves vagy idősebb, addig az összes magyarországi Facebook-felhasználó harmada tartozik a 16–24 éves korcsoportba, 22 százalékuk pedig a 45 éves vagy idősebb csoportba.

Az ellenzéki mozgalmak követői kvalifikáltabbak a magyar népesség átlagánál. Körükben az egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya 57, míg a teljes magyar népesség körében 17 százalék.

Ők politikailag aktívabbak az országos átlagnál: a válaszadók nagyobb arányban vesznek részt „offline” politikai aktivitásban, hét százalék tagja valamely pártnak (az országos átlag másfél százalék), 49 százalékuk vett már részt bejelentett demonstráción (az országos átlag 4 százalék), 86 százalékuk pedig biztosan szavazna a parlamenti választásokon (országos átlag 59 százalék).

A szavazási hajlandóságban jelentősen eltérnek az egyes mozgalmak követői: legnagyobb arányban a PM, a Szolidaritás és az Együtt 2014 hívei mennének el szavazni (90 százalék felett), legkisebb arányban pedig az MKKP (60 százalék), valamint a HaHa követői (67 százalék).

Ők már végképp nem hisznek a politikusoknak

A vizsgált körben a magyar átlagnál sokkal kevésbé bíznak a politikai intézményekben: az igazságszolgáltatásban 35 (átlag: 53), a kormányban 5 (átlag: 31), a parlamentben pedig 6 százalékuk (átlag: 29) bízik. Ezen értékek hasonlóak a Jobbik követőinek értékeihez (az igazságszolgáltatásban 15, a kormányban 5 százalékuk bízik).

Magas viszont a bizalom a nemzetközi intézményekben. A jobboldali populista és a szélsőjobboldali mozgalmak követőitől eltérően, a vizsgált ellenzéki mozgalmak követői közül az Európai Unióban a válaszadók 72 (az országos átlag 47, a Jobbik-követők átlaga 9 százalék), az ENSZ-ben a megkérdezettek 68 százaléka (átlag: 51) bízik.

Ezzel összefüggésben ők a magyar átlagnál pozitívabban ítélik meg az EU jövőjét is (21 százalékuk szerint jó irányba fejlődik az EU, szemben a magyar átlaggal, ahol ez az érték 8 százalék). A vizsgált mozgalmak követőinek mindössze 7 százaléka elégedett a demokrácia állapotával Magyarországon, míg országos átlagban a népesség 31 százaléka elégedett.

A válaszolók leginkább a gazdasági helyzet és a munkanélküliség miatt aggódnak. Az előbbi a megkérdezettek 31, az utóbbi 20 százaléka számára kiemelt probléma. Érdekes, hogy a Jobbik követői számára sokkal kevésbé fontos a gazdasági helyzet. Az ő fő aggodalmuk a romák integrációja és a bűnözés.

Ugyanakkor az átlagosnál pesszimistábban látják a jövőt: 34 százalékuk szerint az életük romlani fog a következő 12 hónapban (országos átlag: 25), 55 százalékuk szerint Magyarország a gazdaság (országos átlag: 34), 40 százalékuk szerint pedig saját háztartásuk helyzete is romlani fog a következő egy évben (országos átlag: 30).

A most vizsgált körbe tartozók az országos átlagnál elfogadóbbak a romákkal szemben. A válaszadók jóval nagyobb arányban értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy roma diákok is járhassanak nem-roma iskolába (61 százalék, szemben a 39 százalékos országos átlaggal). Megoszlanak azonban a válaszadók a romák bűnözési hajlamának megítélésében: 22 százalékuk szerint a romák vérében van a bűnözés, ez az érték azonban messze alacsonyabb az országos átlagnál (59).

A felmérés szerint az ellenzékiekkel szimpatizálók bizalmatlanok a „hivatalos” információs csatornák iránt, és alternatív tájékozódási forrásokat keresnek. A válaszadók mindössze 7 százaléka bízik a televízióban és 19 százaléka a nyomtatott sajtóban, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (52 százalék bízik a tévében, 39 a nyomtatott sajtóban). Ennek oka feltehetően az, hogy sokak szerint a média a kormány befolyása alatt áll. A válaszadók nagy része ezért „alternatív” csatornákat keres: 80 százalékuk inkább az internetet részesíti előnyben, mint bármely más médiumot. 

Inkább balra húznak

A vizsgált csoport tagjai a politikai spektrum bal oldalára sorolják magukat, de közöttük is megjelenik a bal-jobb megosztottság. A válaszadók világnézetileg két csoportra oszthatók: egyik oldalon a leginkább konzervatív, jobboldali beállítottságú LMP követői találhatók. Ők bíznak leginkább az intézményekben, beleértve a kormányt is (12 százalék), ők a leginkább elégedettek a demokrácia állapotával Magyarországon (20 százalék), és ők helyezik magukat leginkább a bal-jobb spektrum közepére (ötös átlagérték az 1-10-es skálán, ahol 1 a nagyon bal, 10 pedig a nagyon jobb). A többi szervezet követői ettől balra találhatók. Az összes válaszadó átlagpontszáma a bal-jobb skálán 3,9.

Jelentősen különbözik a vizsgált mozgalmak követőinak pártpreferenciája. Leghomogénebb a PM és a Szolidaritás követőinek köre: 71 százalékuk az E14-PM szövetségre szavazna, 13 pedig a DK-ra. Bajnai Gordon követőinek 56 százaléka szavazna a pártszövetségre, 9 a DK-ra, 8 százalék még nem tudja, 6 nem árulja el, 4 százalék pedig az MSZP-re adná a voksát.

Az LMP követőinek 27 százaléka választaná az LMP-t, 19 az E14-PM pártszövetséget, 13 a Jobbikot és 11 százalék a Fideszt. A működő pártokkal szemben a MKKP és a 4K! hívei a legelutasítóbbak: több mint harmaduk a felsoroltakhoz képest „más pártra” szavazna a választásokon. Érdekes, hogy az MSZP népszerűsége nagyon alacsony a vizsgált mozgalmak követőinek körében, a DK ennél kicsivel jobban szerepel.

A többség baloldalról érkezett: a válaszadók két legnagyobb, egyenlő csoportja 2010-ben az MSZP-re, illetve az LMP-re szavazott (26-26 százalék), 8 százalék a Fideszre, 4 pedig a Jobbikra voksolt, 24 százalék pedig nem válaszolt.

Módszertan

A kutatási adatok a vizsgált nyolc szervezet Facebook-követői körében 2013 augusztusa és szeptembere között végzett online kérdőíves felmérés eredményét tükrözik. A kérdések összességében több mint 460 ezer Facebook-felhasználóhoz jutottak el, az értékelhető válaszok aránya azonban az egy százalékot sem érte el.

A felmérés iránt legkevésbé az LMP támogatói mutattak érdeklődést, mert az ökopárt mellett álló 66 ezer elért felhasználónak csak alig több mint fél százaléka reagált. A PM a vizsgálat során megkeresett 28 ezer hívének is csak a 0,6 százaléka válaszolt, és ennél csak minimálisan volt nagyobb az aktivitás a HaHa 17 ezer feltalált szimpatizánsának körében. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt esetében valamivel jobb volt a helyzet: a kérdőív 74 ezer emberhez jutott el, és azt 0,83 százalékuk kitöltötte.

A legnépesebb csoportot az Együtt 2014 támogatói jelentették, mert a felmérés során 144 ezer emberhez jutottak el, akiknek a 0,76 százaléka tartotta fontosnak, hogy válaszoljon. A sorban a második a Milla volt 112 ezer személlyel, és ebben a körben a kérdőívet kitöltők aránya már meghaladta az egy százalékot.

A Szolidaritással szimpatizálók közül 13 ezer embert találtak meg, és 1,7 százalékuk válaszolt a kérdésekre, ami jelentősen meghaladja az átlagot. A kutatás során a 4K! 8800 szimpatizánsát lelték fel, és e körben már a három százalékot is meghaladta azok köre, akik érdemben válaszoltak.