Úgy tűnik, mindaz, ami Magyarországon történik, kicsapta a biztosítékot az Európai Unióban. Viviane Reding legalábbis az itteni – és a romániai – újabb politikai válságra hivatkozva javasolja, hogy a jogállamiság folyamatos ellenőrzésére alkalmas kontrollmechanizmust vezessenek be.

Az Európai Unió igazságügyi biztosa úgy véli, a magyar és a román példa okán szükség lehet arra, hogy az unió 27 tagállamában szisztematikusan felügyeletet gyakoroljanak a jogállamiság érvényesülése érdekében.

Reding a Die Presse cikke szerint szerdán vetette fel, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács ennek érdekében hozzon létre egy új mechanizmust. A biztos úgy látja, hogy a szerződésszegési – kötelezettségszegési – eljárás „túlzottan technikai és túl lassú”, ahhoz, hogy a jogállamiságot fenyegető helyzetekben reagálni lehessen.

A biztos az ezzel kapcsolatos elképzeléseit hamarosan bemutatja, ugyanakkor jelezte: évente beszámolna a parlament előtt az igazságszolgáltatás helyzetéről.

– Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekért aggódunk. A bíróságoknak függetleneknek kell lenniük – nyilatkozta Viviane Reding a Le Monde-nak adott interjújában szeptember első napjaiban, a bírók korai kényszernyugdíjazására utalva. A bírák idő előtti menesztésére vonatkozó szabályokat – a bírói függetlenség megsértésére hivatkozva – az Alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek minősítette, s a döntést a biztos üdvözölte.

Kérdéses, hogy a magyar kormány reakcióját is üdvözli-e, mert a közelmúltban a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslat szerint csak annyi történne, hogy a korábban hetvenéves korukig dolgozó bíráknak egységesen 65 éves korukban kellene nyugdíjba vonulniuk, tehát mégsem menesztenék azokat, akik már betöltötték a 62-t.

Csakhogy az ennél idősebb bírákat már felmentették, és őket a tervezet szerint automatikusan nem is vennék vissza. Vagyis: ha megint dolgozni akarnak, pereskedniük kell. A Navracsics-féle javaslatban ráadásul az is szerepel, hogy bíró 62 év felett nem tölthet be vezető beosztást, ami egy újabb súlyos diszkrimináció.

Ebből egyértelműen következik, hogy azok közül sem mindenki sem nyerhetné vissza korábbi beosztását, akinek az esetében a munkaügyi bíróság kimondja, hogy helyre kell állítani a bírói szolgálati viszonyát.

Az életkor alapján történő diszkrimináció miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásra – amelynek az oka az volt, hogy a bírák nyugdíjkorhatára születési évüktől függően más lehet, mert aki betöltötte a 62-t, annak azonnal mennie kellett, míg ez ennél fiatalabbak esetében a korhatár 2022-ig fokozatosan 65 évre nő – a kormány egy másik durva megkülönböztetéssel válaszol: életkorhoz kötnék, hogy ki lehet vezető.

A magyar Alkotmánybíróság hatásköreinek szűkítése miatt kötelezettségszegési eljárás ugyan nem indult, de a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes tanácsadó szerve – kimondta: vissza kell állítani a testület korábbi hatásköreit. Vagyis: elfogadhatatlan, hogy a grémium a költségvetést érintő törvények kapcsán csak az emberi jogok sérelme esetén járhat el.