Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár szerdán, budapesti sajtótájékoztatón elmondta: kerettörvényt szeretnének megalkotni, amely a legfontosabb alapvetéseket tartalmazza, a részleteket miniszteri és kormányrendeletek szabályoznák majd. A mostani, 100 oldalnál is nagyobb terjedelmű jogszabállyal szemben 52 oldalas koncepciót dolgoztak ki.

Az új törvény megalkotásának célja a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása, valamint az intézményrendszer gazdaságos működtetése - közölte az államtitkár, hozzátéve: értékalapú új felsőoktatási rendszert szeretnének kialakítani.

A vitaanyag csütörtökön kerül fel a tárca honlapjára. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni kíván, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-ig várják. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé - jelezte Hoffmann Rózsa. Az új felsőoktatási törvény május végére születhet meg.

Hoffmann Rózsa elmondta: elképzeléseik szerint növelnék az állami szerepvállalást a felsőoktatásban, de az egyetemi, szakmai autonómia érintetlen maradna. Minőségi paraméterek alapján egyértelművé szeretnék tenni az egyetemek és főiskolák közötti különbséget. Célként jelölte meg a vidék megerősítését, ennek jegyében változtatnának a beiskolázás rendjén.

Racionalizálnák továbbá a felsőoktatási intézmények működési rendjét, hogy a döntések ott szülessenek meg, ahol a végrehajtás történik.

Az államtitkár közölte, hogy a hallgatói jogok érdemben nem csorbulnak, ugyanakkor a hallgatói részvétel várhatóan csökkenni fog.

Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: a vizsgákkal kapcsolatban is megállapodásra törekednek. Ennek szabályozása vélhetően alacsonyabb szintű jogszabályokba kerül, a mostani koncepció a vizsgalehetőségekre konkrét számot nem tartalmaz. Ugyanakkor annak nem szeretnének teret engedni, hogy parttalan számban vizsgázhassanak a hallgatók. Arról, hogy hány helyet lehet majd a jelentkezési lapon megjelölni, az oktatási államtitkár azt mondta, az öt reálisnak tűnik, de elképzelhető, hogy nem ez a szám kerül majd a végső jogszabályba.

Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár a változtatások kapcsán kiemelte: az, amit 2005-2006-tól a bolognai folyamatra hivatkozva bevezettek, távol áll a szerződés eredeti szellemiségétől. Mint mondta, átgondolatlan, hajszolt átalakítás indult el, ezért rábíznák az oktatásban érdekeltekre, hogy döntsék el, mi szolgálja inkább az eredeti bolognai folyamat megvalósulását. Lehetőséget kívánnak adni arra, hogy ott, ahol ezt látják jobb megoldásnak, akár az egyciklusú képzésre is visszatérjenek. 

A pedagógusképzésben visszaállhat az osztatlan képzés, s egyértelműen megfogalmazzák az oktatók számára a minőségi követelményeket. A minőség irányába ható finanszírozást kezdeményeznek a javaslatban - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa államtitkár a sajtótájékoztatón kitért arra az uniós célkitűzésre, hogy 2020-ra a 30-34 éves korosztály legalább 40 százaléka rendelkezzen diplomával, ennek alapjait is tartalmazza az indítvány.