A javaslat két lényeges ponton változtat az évek óta európai szinten is bírált médiatörvényen. Az egyik, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét, aki a Médiatanács elnöke is, a jövőben nem a miniszterelnök nevezi ki, hanem a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök.

A miniszterelnöknek a jelölés előtt egyeztetnie kell szakmai szervezetekkel. E szervezetek között nevesíti a törvényjavaslat a Közszolgálati Testületet, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, valamint a hírközlési szolgáltatók, a médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők és az újságírók országos működési területű, legalább öt éve működő szakmai, érdekképviseleti és önszabályozó szervezeteit.

A tervezet szerint a miniszterelnök ezeket a szakmai szervezeteket kéri fel, hogy tegyenek javaslatot az elnök
személyére. "A miniszterelnök a javaslatát az egyeztetés során felmerült személyi javaslatok megfontolását követően teszi meg" - áll a javaslatban.

Az új szabály azonban nem érinti az Orbán Viktor által 2010-ben 9 évre kinevezett Szalai Annamária NMHH-elnök mandátumát, azok csak mandátumának lejárta után, 2019-ben lépnek életbe.Szalai Annamária
korábban évekig a Fidesz parlamenti képviselője, médiaszakértője volt.

A másik változtatás, hogy az NMHH elnökét kilencéves mandátuma lejárta után nem lehet újraválasztani. A Médiatanács tagjait viszont másodszor is megválaszthatja a parlament, ha megbízatásuk nem felmentéssel vagy kizárással szűnt meg.

Kisebb jelentőségű változtatás, hogy a jövőben a televíziók és a rádiók hírműsorainak csak "kiegyensúlyozottan" kell tájékoztatniuk, a "sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen és tárgyilagosan" jelzőket törik, mert ezek az Európa Tanács szerint szerint értelmezési problémákat jelenthetnek.

Az Európa Tanács immáron két éve tartotta napirenden a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos szakmai és politikai aggályokat. A parlament tavaly nyáron az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozatára reagálva ugyan több ponton módosította a médiatörvényt, de nem vette figyelembe az ET állásfoglalását.

A tanács két legfontosabb kifogása és javaslata az volt, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, módosításához, illetve változtassák meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének jelölési és kinevezési rendszerét.

A médiatörvényt várhatóan a parlament tavaszi ülésszakán módosítják.