Súlyosan melléfogott, aki a Magyarország Alaptörvénye hatodik módosításáról, illetve egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos változásairól szóló előterjesztést harminc évre nem nyilvánosnak minősítette. Novák Előd, a Jobbik alelnöke így nem hogy három év börtönt – amit a politikus a Facebook-bejegyzése alapján kész vállalni –, hanem egyesesen semmit sem kockáztatott, amikor a tervezetet nyilvánosságra hozta.

A javaslat fejlécében olvasható, hogy a minősítést a 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján rendelték el, aminek mindjárt van egy szépséghibája. A honvédelmi törvény hivatkozott passzusa ugyanis azt mondja ki, hogy a „Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak".

Ez akár rendben is lehet, de mi köze ennek a terrorveszély idején bevezethető rendkívüli jogrendhez? Nyilvánvalóan semmi. A legkevésbé sem érinti a katonaság működését vagy fegyverzetét például az, hogy ilyen veszélyhelyzetben a kormány rendeleti úton korlátozhatja – akár be is tilthatja – a médiumok működését, lekapcsoltathatja az internetet, lehallgattathatja a telefonokat, kijárási tilalmat rendelhet el, s zárolhatja a gyanús szervezetek és személyek vagyonát.

A tervezet fejlécében szereplő „30 évig NEM NYILVÁNOS!" fordulat különben is aggályos. A kiszivárogtatott iromány legfeljebb döntés-előkészítő anyagnak tekinthető, amelyre az információszabadságról szóló törvény vonatkozik. A szerint a „közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános".

Tehát semmiképpen nem harmincig. Ráadásul jogszabály ennél rövidebb időtartamot is megállapíthat. Különben sem lehetett az a cél, hogy egy törvénytervezetet bárki évtizedekre elzárjon a nyilvánosság elől.

A nem nyilvános dokumentumok esetleg szabálytalan kezelésével kapcsolatban a Btk. amúgy nem tartalmaz semmilyen szankciót. Abból legfeljebb annyi derül ki, hogy aki minősített információt jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál, jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz, minősített adattal visszaélést követ el.

Arra vonatkozóan viszont, hogy ki, mit és milyen módon titkosíthat, a minősített adat védelméről szóló törvény ad útbaigazítást. Először is meghatározza jogszabály a minősítésre jogosultakat, így többek között az államfő, a parlament elnöke, a kormányfő és valamennyi miniszter is titkosíthat dokumentumokat. De nem a honvédelmi törvény, hanem e jogszabály alapján.

Ilyen intézkedésre pedig akkor van lehetőség, ha „az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele károsítja a minősítéssel védhető közérdeket". Vagyis: az információ közzététele veszélyeztetné az ország szuverenitását, alkotmányos rendjét, a honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenységét, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatait, az állami szervek illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működését.

Novák Előd lépésének nemigen lehet ilyen, az állam érdekeit súlyosan veszélyeztető következménye, hiszen a tervezet előbb-utóbb úgyis a parlament elé kerül. Az pedig nehezen képzelhető el, hogy a képviselők olyan titkosított törvényjavaslatról tárgyaljanak, amelyet később – akár harminc évig – sem ismerhetünk meg.

A minősített adat védelméről szóló törvény azt is meghatározza, hogy létezik „Szigorúan titkos!", „Titkos!", „Bizalmas!" és „Korlátozott terjesztésű!" irat. A „nem nyilvános" fordulat viszont a jogszabályban nem szerepel. A jobbikos politikust már csak azért sem fenyegetheti szankció azért, hogy az előterjesztést nyilvánosságra hozta.

Most már legfeljebb az a kérdés, hogy a javaslat készítése során miért nem tűnt fel senkinek: ez az eljárás így törvénysértő. Különben egy internetes portálnak a „tikosított" dokumentum már egy hete a birtokába jutott – legalábbis erre utal, hogy szó szerinti idézeteket közöltek belőle –, és azóta a tervezetet lapunkhoz is „befújta a szél".