A szegedi Csillagban külön részt hoztak létre a tényleges életfogytigra ítéltek számára Népszabadság/archív

A Magyar Helsinki Bizottság már 2009-ben megtámadta a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) intézményét az Alkotmánybíróság előtt. Arra hivatkozva kérték a rendelkezés megsemmisítését, hogy az sérti az méltósághoz való jogot.

Jelenleg 33-an töltik jogerősen kiszabott ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésüket a hazai fegyintézetekben, első fokon további 13 ilyen ítélet született.

Beadványuk szerint a társadalom védelme a súlyos bűncselekményeket elkövetőktől megvalósítható a tész nélkül is. Az elítélt társadalomra veszélyességét a feltételes szabadságra bocsátáskor a bíróság minden esetben vizsgálja, és akár 30 év múltán is dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fenn kell tartani, azaz az elítélt továbbra sem bocsátható szabadon. Emellett a Helsinki Bizottság rámutatott a tészesek fogva tartása miatt a büntetés-végrehajtásra háruló többletterhekre is. Másoktól elkülönítve, különleges biztonsági körletekben kell elhelyezni azokat az elítélteket, akik soha nem kerülhetnek szabadlábra, így vesztenivalójuk sincs.

A társadalom védelmét nem veszélyezteti a kényszerintézkedések időnkénti felülvizsgálata Szabó Bernadett / Népszabadság/archív

Az Alkotmánybíróság azonban az alaptörvény hatálybalépéséig nem hozott határozatot a Helsinki Bizottság beadványával kapcsolatban, így az eljárás megszűnt. Ezt követően kapcsolódtak be a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Magyar László oldalán az európai bíróság előtt zajló perbe.

A kormány a bíróság előtt védelmébe vette a tész intézményét, mondván: az nem veszi el a szabadulás reményét az elítéltektől, hiszen számukra is adott az államfői kegyelem lehetősége. A Helsinki Bizottság ezzel szemben rámutatott, hogy a kegyelem az államfő egyéni mérlegelésén múlik. A köztársasági elnök nem köteles indokolni döntését, így a fogva tartottak sem tudhatják meg, hogy a kegyelmi kérvényük elbírálásakor milyen szempontokat vesznek figyelembe, de még csak azt sem, hogy mikor és kinek érdemes egyáltalán megindítani az eljárást.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletéből nem következik, hogy Magyar Lászlót ki kell engedni a börtönéből, de még csak az sem, hogy valaha is szabadlábra kerülhet. Csak azt mondta ki a bíróság, hogy az egyezmény alapján az elítélteknek joguk van ahhoz, hogy előre meghatározott időszakonként, általuk is megismerhető szempontok szerint felülvizsgálják, hogy indokolt-e még a fogva tartásuk.

A strasbourg-i döntést a Magyar Helsinki Bizottság üdvözölte, a Fidesz viszont harcot hirdetett, Orbán Viktor pedig felháborítónak mondta az ítéletet.