A 3900 lelkes Bóly rendszerváltás utáni históriája igazi sikertörténet. A baranyai kisváros önkormányzatának 55 hektáros ipari parkjában 28 kis- és középvállalkozás nyolcszáz embert foglalkoztat, így Bólyban az aktív korúak alig három-négy százaléka minősül álláskeresőnek. Jelenleg öt cég szeretne üzemet indítani a bólyi ipari parkban, ezek a vállalkozások két-háromszáz embernek kínálnának állást – tudtuk meg a város polgármesterétől, Hárs Józseftől.

A bólyi ipari park azért is népszerű, mert az önkormányzat a cégek igénye alapján épít üzemcsarnokokat, amelyeket aztán bérbe ad a munkahelyteremtő vállalkozóknak. Utóbbiak – legyenek hazaiak vagy külföldiek – szeretik ezt a megoldást, mert így olcsóbb az elindulás. A bólyi park teljes infrastruktúrát ad a betelepülő cégeknek, ráadásul a csarnokok fűtése – mivel a város által e célra fúrt termálkút biztosítja a meleget – jóval olcsóbb, mintha gáz adná az energiát.

A bevétel javát az önkormányzat mindig visszaforgatta a park bővítésébe. A város állta a csarnoképítések költségének 50 százalékát, a beruházások árának másik felét uniós forrásból fedezték. Most azonban úgy tűnik, hogy a bólyi ipari park iránt érdeklődő vállalkozásokat már nem tudja fogadni a város. Ennek oka az, hogy az önkormányzat új üzemcsarnok építéséhez nem juthat uniós forráshoz a következő hat évben.

A kormány ugyanis olyan tervezetet dolgozott ki, amely alapján csak a már meglévő, de használatlan önkormányzati tulajdonú üzemcsarnokok felújítása élvez 50 százalékos uniós támogatást, az új csarnokok építése nem. A tervezet bármelyik pillanatban törvénnyé válhat, ezért Hárs József több minisztériumhoz is levelet írt, s kifejtette, milyen káros lenne, ha az önkormányzati zöldmezős beruházások nem számíthatnának uniós pénzre.

Eddig a polgármester nem kapott biztató választ.