Összesen 59 rádiófrekvencia - köztük öt budapesti sáv - kiosztásáról dönt az idei évben a médiahatóság; az első eredményeket a nyáron kihirdethetik. Erről Kiricsi Karola, a hatóság szóvivője beszélt pénteki sajtótájékoztatóján. Az új pályázatokat már új szabályok alapján bírálják el, miután a szóvivő közlése szerint "megújult és kiszámíthatóvá vált a frekvencia-kiosztás rendje". (Emlékeztetőül: a "bent ragadt" frekvenciapályázatok egy részét még az ORTT, a médiahatóság jogelődje halmozta fel, de számos tender már az új médiahatóság, illetve az átállás miatt csúszik.) A médiatanács legutóbbi ülésén nyolc rádió tizennégy (helyi) frekvenciakérelméről született döntés, ezek hozzáférhetők a tanács honlapján .

Annyira demokratikus

Az új médiatörvénnyel megváltoztak a pályáztatás szabályai; ezeket ismertetve Kiricsi Karola arról számolt be, hogy míg eddig az ORTT-t nem kötelezte határidő az eredményhirdetésre, addig mostantól 85 napon belül kell nyertest hirdetni. A pályázatok értékelése "átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé vált" azáltal, hogy a hatóság döntéseit részletesen indokolni kell, amit a pályázók közigazgatási bíróság előtt támadhatnak, a bíróság pedig megsemmisítheti a hatóság "ítéletét".

Minél kisebb, annál olcsóbb

Átalakították a díjszabási rendszert is, eddig ugyanis nem voltak meghatározva ennek pontos feltételei; mostantól az adott vételkörzet nagyságával (amelyen belül az adott sávon fogható az adás), a körzetben élők vásárlóerejével, valamint az adott szolgáltató piaci részesedésével arányosan szabják meg a rádiók által befizetendő díjak mértékét. Magyarán minél kisebb körzetben, szegényebb környéken szórja adását egy rádió, annál kevesebbet kell fizetnie. Ez érintheti a korábban megszerzet frekvencia-jogosultságokat is, ugyanis a 2010 végéig megkötött összes szerződést "hatósági szerződéssé" változtatják, és ennek során - a szóvivő elmondása szerint - "lehetőség lesz felülvizsgálnia díjakat is". (Ez többek között a két országos kereskedelmi adó, a Class és a Neo FM díjait is érintheti, erről bővebben holnapi lapszámunkban olvashatnak - a Szerk.)

A monitor monitora

Szintén új garanciális elem a médiatörvényben, hogy a hatóság nem járhat el médiumokkal szemben névtelen (csak nevesített) panaszok alapján. Ezt az MTV AZ Este című műsorának tavaly júniusi adásai miatt indult - lapunkban elsőként közölt - vizsgálattal kapcsolatos felvetésünkre mondta Kiricsi Karola. Arra a kérdésükre, elfogadják-e az MTV azon érvelését, miszerint náluk a kiegyensúlyozottság "a teljes műsorfolyamban valósul meg" (tehát nem egy-egy műsorszámban), a szóvivő azt felelte: a panaszokaz a hatóság hivatala vizsgálja ki, és ha jogértést feltételez, a médiatanács elé terjeszti az ügyet, a tanács peedig nyilatkoztatja az adott műsorszolgáltatót. A tanácsnak a szolgáltató nyilatkozatát - tehát az MTV érvelésének megalapozottságát is - hivatalból ki kell vizsgálnia. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az MTV teljes műsorfolyamát átnézik, a hatóság monitoring szolgálata ugyanis folyamatosan figyeli a műsorok kiegyensúlyozottságát. Azt viszont - mint újságírói kérdésre válaszolva Kiricsi Karola elmondta - nem vizsgálják, hogy negatív, vagy pozitív kontextusban említenek-e egy-egy pártot, csak azt, hogy mekkora a kormánypártok/ellenzék szereplésének, említésének aránya. (Az MTV Híradójában, illetve Az Estében az arány általában 80:20 a Fidesz-KDNP javára.) Ez a metodika európai szinten is elfogadott, tette hozzá a szóvivő.

Független mérések szerint egyébként az MTV-n az ellenzéket - különösen a szocialistákat - a hírek túlnyomó többségében negatív kontextusban említik.